Egymás után két, a gázpiaci felhasználók egy részének kedvező jogszabály is született: a tavaly decemberi rendelet mentesíti az intézményi és egyéb felhasználókat a fűtési szezon nagyobbik felében az alól, hogy a döntően földgáz felhasználásával előállított távhőért a szerződéseikben szereplő rendkívül magas árat fizessék, a számukra meghatározott tarifa január elsejétől három negyedéven át hatályos. Az idén januári rendelet alapján az abban felsorolt szervezeteknek nem kell kifizetniük az általuk megrendelt, de át nem vett földgáz miatti kötbért. Ám annak alapján, hogy e döntéseknek a földgázkereskedők isszák a levét, nem lenne meglepő, ha az általuk megteremtett ellátásbiztonság érdekében is születne valamilyen intézkedés.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
A távhő a kirakatban
„Nagyon fontos, hogy a könnyítést jelentő határozat közvetlenül nem lakossági, hanem egy nagyon széles vállalati ügyfélkört érint, közvetlen és közvetett állami, illetve önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat – válaszolt a Világgazdaságnak a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) elnöke. Felsmann Balázs az új jogszabály révén létrejövő fő problémát abban látja, hogy a rendelet felülírja a meglévő szerződéses keretrendszert, ezzel a teljes piaci kockázatot a kereskedőre terheli.
A gázkereskedő megnyerte a piaci kockázat egészét
A szakember által felvázolt új piaci helyzet a következő: Magyarországon az elmúlt időszakban viszonylag kevés kiskereskedő cég szűnt meg, mert e vállalatok jellemzően prudens módon működnek, ami azt is jelenti, hogy amikor megállapodnak egy ügyféllel, akkor az ügyfél által rendelt adott áram- vagy gázmennyiségre lefedezik magukat. E rendelet nyomán azonban azzal szembesülnek, hogy az általuk lekötött mennyiségnek akár a 40 százaléka is a nyakukon maradhat, illetve – a fedezeti szerződéseikben rögzített némi rugalmasságnak köszönhetően – a 30 százaléka biztosan. E mennyiség kockázata mindenképpen a kereskedőt terheli. Az e kockázat miatti veszteségét növeli, hogy e fedezeti megállapodások születésekor a piaci árak jóval magasabbak voltak a mostaninál, vagyis ha a vevő kiugrik a megállapodásból, akkor az említett árkülönbség miatti veszteséget egyedül a kereskedő szenvedi el.
További problémák születhetnek
„A MEKSZ mint egy piaci kereskedőket tömörítő szövetség egyébként is nagyon nehezen tudja elfogadni, ha a piaci viszonyokba rendeleti úton nyúlnak bele” – jelentette ki Felsmann Balázs. A szervezet ezért már az előző, a távhőcégek által vásárolt gáz árának a fűtési szezon végéig való rögzítését kimondó decemberi rendelet kapcsán is észrevételezte, hogy az ilyen irányokat alapvetően azért nem támogatja, mert a rendelet egy problémát megold, de kettő keletkezik is vele. Nem szerencsés ugyanis, hogy amikor a piac épp a vevőnek kedvez, akkor születik egy őt segítő rendelet, ám a változás következményeit a piacot működtető cégeknek le kell nyelniük. Felsmann Balázs más ágazatot esetével is példázta, hogy
minél több az adminisztratív beavatkozás, a kereskedők annál több kockázatot kénytelenek beárazni a termékeikbe.
A mostani rendelet esetén ez azt jelenti, hogy elég, ha a vevő a szerződésében foglaltaknak csak a 60 százalékát teljesíti, ám ez esetben felmerül a kérdés: a kereskedő legközelebb hogyan fogja árazni ezt az ügyfélkört? A MEKSZ elnöke szerint máris látszik, hogy több energiakereskedő kivonult a hagyományos önkormányzati vevőkörből, amelynek nem mer vagy nem tud ajánlatot adni. A kereskedőknek egyébként ma kell megadniuk az arra feljogosított ügyfeleiknek, hogy a jogszabályban megadott időszakban mekkora fix árat fog velük szemben alkalmazni. Mindazonáltal a rendelet nem ad kellően részletes útmutatót az elvárt árképzés mikéntjéről.
Utána kell járni, kik a megbízók tulajdonosai
Az is nehézséget okoz, hogy a jogszabály a kiemelten említett távhőcégek mellett egy sokkal nagyobb, már említett gazdálkodói körre vonatkozik, például az 51 százalékban önkormányzati ellenőrzésű társaságokra. Ráadásul ezek nem egyszerűen jogosulttá, hanem automatikusan kedvezményezetté váltak. Még nyilatkozniuk sem kell hozzá, csak az ellenkezőjéről, azaz ha nem kívánnak élni a lehetőséggel.
Vagyis a gázvásárlási szerződések úgy módosulhatnak, hogy annak írásban nincs nyoma.
A kereskedők eddig nem követték nyomon, pontosabban napi szinten nem kellett azzal foglalkozniuk, hogy kik a vevőik közvetlen és közvetett tulajdonosai. Most ezt meg kell tenniük.
Arról Felsmann Balázshoz egyelőre nem futott be becslés, hogy összességében mekkora gázmennyiség maradhat a gázkereskedők nyakán. Az viszont tudott, hogy az enyhe tél miatt leginkább a távhőtermelők nem tudnak mit kezdeni az általuk jó drágán megrendelt földgázt egy részével, vagyis első megközelítésben a rendelet valóban nekik kedvez.
Nem akar fogyni a drága gázA földgáz hazai felhasználásának alakulásáról a legfrissebb adat 2022 novemberére vonatkozik. Az akkori mennyiség – amelybe a távhőtermelésen kívül beleértendő a villamosenergia-termelés gázigénye (bár az áram előállítása több erőműben a hő előállításával együtt zajlik), a lakossági és az ipari felhasználás is – 31 772 terajoule volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb piaci jelentése szerint. Ez volt 2014 óta a legalacsonyabb novemberi érték, ami a hivatal magyarázata szerint részben a magas energiaárak miatti keresletcsökkenéssel, részben az enyhébb időjárás következtében felmerülő csökkenő fűtési igénnyel áll összefüggésben. Azóta azt is tudjuk az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása alapján, hogy az idei január a második legenyhébb volt 1901 óta. |
