Áramot és hőt is előállít majd az a kínai erőmű, amelynek két, 350 megawattos hűtőrendszerét az MVM EGI kínai leányvállalata szállítja. Az MVM EGI az elmúlt húsz évben már számos ilyen Heller rendszert eladott Kínában. A legutolsó megrendelés – amelyről még márciusban állapodott meg – az akkori várakozásai szerint több mint tízmillió euróról szól.
Fotó: MVM
Több mint ötszáz projekt az EGI háta mögött
A létesítmény Hszincsiang tartományban épül, a magyar leányvállalat pontos neve MVM EGI Cooling Technologies (China) Co., Ltd. A megbízóról a közlemény csak annyit ír, hogy helyi magánvállalat, de a referencialistáján idei feladatként szereplő Hetian (Hotan) város két blokkból álló széntüzelésű erőművéről lehet szó, amelynek építése 2021-ben indult. Az erőmű a környező települések villamosenergia-igényét elégíti majd ki, illetve meleg vizet szolgáltat e települések távfűtéséhez. A Heller rendszert már több mint ötven éve használják. Nagy előnye, hogy az erőmű hűtéséhez nem használ vizet. A megoldást 1954-ben fejlesztette ki a Budapesti Műszaki Egyetem két professzora, Heller László és Forgó László.
Az MVM EGI nedves és száraz hűtőrendszerekkel és hamutisztítással kapcsolatos projekteket tervez, gyárt és valósít meg. Technológiáját használják az energiaiparban, biomassza-erőműveknél, olaj- és gázüzemű erőműveknél és más ipari területeken. Honlapja szerint több mint 500 projektet fejezett be. Referenciái vannak a többi között Oroszországban, Törökországban, a Közel-Keleten, a Balkánon, Kínában, Kelet- és Közép-Európában. Jelentős idei megbízása a Mol Petrolkémia olefinátalakító üzeméhez történő szállítás.
Tavalyi listája szerint két ezer megawattos kínai erőműblokk, egy lengyelországi hulladékhasznosító, egy orosz hőerőmű és négy hazai projekt a Mifű, a Bonduelle, a polgári hulladékhasznosító és a Borsodchem számára dolgozott.
Az MVM EGI-nek az elmúlt évben mintegy 7,5 milliárd forintos árbevétele keletkezett, ez nagyjából a fele volt az egy évvel korábbinak. Adózott eredménye a 400 milliós nyereségről 2,8 milliárdos veszteségre változott.
Magyar tulajdonból magyar tulajdonosig, kis kitérővel
Az 1948-ban alapított Energia Gazdálkodási Intézet (EGI) feladata az energetikai infrastruktúra háború utáni újjáépítésére volt. A vállalat az 1990-es évekre a magyarországi energiapiac meghatározó, 1300 fős energetikai tervező, gyártó és kivitelező társasága lett, jelentős volt az exportja is. 1992-ben megvásárolta a németországi GEA csoport, majd az így létrejött GEA EGI 2003-ban Pekingben leányvállalatot, illetve egy hőcserélőgyárat a Pekingtől 80 kilométerre lévő Vucsüingben. Több tulajdonosváltás és átnevezés után az EGI és két kínai leánya 2020-ban az MVM Zrt.-é lett, majd a neve MVM EGI-re változott.
