Magyarország a közelmúltban nyújtotta be a hazai szakpolitikai intézkedéseket és ágazati fejlesztéseket évtizedes távlatban meghatározó javaslatait Brüsszelnek. A tervezett lépések és beruházások az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint hozzájárulhatnak Magyarország energiafüggetlenségének megerősítéséhez, a megújuló energiaforrások terjedéséhez és az ország klímasemlegességéhez.
Fotó: Kuklis István / Délmagyarország
A Nemzeti energia- és klímaterv (NEKT) felülvizsgált változata a korábbiaknál magasabb célszámokat rögzít például a kibocsátáscsökkentésben vagy a megújulók részarányában. Az ambiciózusabb törekvések valóra váltását nagyban előmozdíthatják a Helyreállítási és ellenállóképességi terv ma közzétett REPowerEU energetikai fejezetében előirányzott beruházások – magyarázza a közlemény. Mint írja, az átdolgozott NETK a megváltozott nemzetközi környezetben Magyarország energiafüggetlenségének erősítését helyezi középpontba. Az energiaszuverenitás növelése, az importkitettség mérséklése ma már nemcsak szakpolitikai prioritás, hanem nemzetbiztonsági kérdés is (az energiaimporttól való függés 2020-ban 56,63 százalékos volt a Statista adatai szerint).
Az energiafüggetlenség sokrétű technológiai mix megvalósításával, a hazai alternatív energiaforrások fokozott hasznosításával és az energiahatékonyság javításával erősíthető.
Megfelezzük a klímagázok bruttó kibocsátását
A klímasemlegesség elérése érdekében Magyarország az eddigi 40 helyett 1990-hez képest legalább 50 százalékkal tervezi csökkenteni az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátását 2030-ig. Energiahatékonysági célkitűzés, hogy Magyarország végsőenergia-felhasználása a korábban kitűzött 785 petajoule felső határnál alacsonyabb, legfeljebb 750 petajoule legyen 2030-ban. A megújuló energiaforrások arányát a hatályos 21 helyett 29 százalékra tervezi emelni a felülvizsgált NEKT. A bővüléshez a továbbiakban is a járul hozzá a legnagyobb mértékben, az összes beépített kapacitás a korábbi várakozás kétszeresére, 12 gigawattra nőhet 2030-ig. A kedvező hazai adottságokra építve teret kell nyerniük az időjárástól független megújulóknak, elsősorban a geotermikus energiának (a közlemény a szélenergiát nem említi). Az aktualizált Nemzeti energia- és klímatervet a brüsszeli visszajelzést követően, 2024. június végéig kell hivatalos formában benyújtani az Európai Bizottságnak.
A szaktárca lép az energiatárolás érdekében is
A REPowerEU fejezet szintén az energiaszuverenitás erősítése és a kiegyenlített energiaátmenet érdekében vázol fel stratégiai, szabályozási és több mint 2300 milliárd forint összértékű fejlesztési terveket (ennek részleteiről a Világgazdaság itt számolt be nemrég). Az Energiaügyi Minisztérium intézkedéseket tesz a többi között az energiaközösségek kibővítésére, az energiatárolás elterjedésére, a biogáz, biometán szélesebb körű hasznosítására. A szabályozási eszközök mellett fejlesztési támogatás is élénkítheti a földhő és a hidrogén hazai alkalmazását.
A beruházások közül a legtöbb forrás az áramhálózat korszerűsítésére, kapacitásainak bővítésére és működési megbízhatóságának javítására jut.
A zöldgazdaság a gyártókapacitások megteremtésével, tiszta technológiák alkalmazásával, a szakemberek átképzésével járulhat hozzá egyszerre az energetikai-klímavédelmi és növekedési-versenyképességi törekvések valóra váltásához.
Az e-teherautók számára is átjárható lesz az ország
Az energetikai digitalizáció támogatása 35 ágazati cégnél növelheti a szolgáltatások biztonságát, erősítheti informatikai eszközellátottságukat, digitális megoldásokkal egyszerűsítheti, gyorsíthatja az ügyintézést. A tiszta és csendes e-autózás további térnyerése érdekében elektromos járművek beszerzéséhez kaphatnak támogatást hazai vállalkozások. Több mint száz új állomással gyarapodhat a magyarországi e-töltő-infrastruktúra, az elektromos nehézgépkocsik számára is megteremtve az átjárhatóság feltételeit. A magyar tervezetről szóló brüsszeli döntésnek az idei év végéig kell megszületnie.
Az összehangolt energetikai célrendszert rögzítő javaslatok hosszú időre meghatározhatják a hazai szakpolitika fő irányát. Elfogadásuk esetén nagyban hozzájárulhatnak az energiaátmenet sikeres végrehajtásához, Magyarország energiafüggetlenségének megerősítéséhez – szögezi le a közlemény. Elsősorban a megújuló energiaforrások terjedését és az energiahatékonyság javítását szolgáló programelemek hozhatnak előrelépést a klímasemlegesség felé vezető úton.
