Napokon belül az uniós illetékesek asztalán lesz Magyarország RepowerEU terve, amely az Európai Unióban tavaly májusban életbe lépett tervhez illeszkedve fogalmazza meg a hazai energiaátmenet, az energiamegtakarítás és az energiaimport-diverzifikálás lépéseit és szükséges forrásait. Az uniós RepowerEU-t az Európai Bizottság azokra a nehézségekre és az energiapiaci zavarokra történő válaszlépésként fogalmazta meg, amelyeket az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió okozott.
A magyar terv tizennégy reformintézkedést és tizennégy beruházást tartalmaz, ezeket a Világgazdaság korábban részletesen ismertette, az összefoglaló táblázatot ismét közöljük. A – kritikusai szerint túl rövid időre – társadalmi egyeztetésre bocsátott anyagban foglaltak megvalósítása mintegy 2600 milliárd forintnyi fejlesztést takar.
Az ország minden részét érintő programelemek elsősorban a hálózatok fejlesztését, az ipar zöldítését, a megújulók fokozott hasznosítását és az energiahatékonyság javítását célozzák.
A keretből több mint 460 milliárd forintot meghaladó értékben kerülne sor egyebek mellett a hálózatfejlesztést, a megújuló energiatermelés és -felhasználás fokozását célzó beruházások. A REPowerEU fejezet további több mint 2000 milliárd forint vissza nem térítendő és felvételét teszi lehetővé. A végső cél az ország energiaszuverenitásának elősegítése, a biztonságos és megfizethető ellátás, az energiarendszer fenntarthatósága és a célzott iparfejlesztés.
Az uniós Statista ez év augusztusában nyilvánosságra hozott, legfrissebb adatai szerint 2021-ben a Magyarországon felhasznált földgáz 61 százaléka származott orosz forrásból. Ennél nagyobb kitettsége tíz országnak volt.
A felsorolt tervek mindenekelőtt az áram- és a gázrendszer fejlesztéséhez köthetők, azonban nem feltétlenül szolgálják az uniós célt a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint, a Levegő Munkacsoport pedig úgy látja, hogy nem az olaj-, áram- és gázipari beruházásokat kellene támogatott uniós hitellel megvalósítani. Mint megírtuk, sok más mellett mindkét szervezet azzal érvel, hogy Magyarország a fosszilis energiától való függés csapdájából részben a lakossági energiahatékonyság javításán keresztül léphetne ki.
Bejött a közös gázbeszerzés
Érdemes kiemelni az energiaátmenet egyik fő uniós célját, a megfizethető energiaellátást. Az Európai Bizottság honlapja szerint a 2022 áprilisában indított uniós energiabeszerzési platform döntő szerepet játszott a földrész energiabeszerzésének diverzifikálásában. A platform segít összehangolni az uniós intézkedéseket és a külső gázszolgáltatókkal folytatott tárgyalásokat. Így elkerülhető az uniós országok kényszerű árversenye. A platform emellett jobb feltételeket teremthet minden uniós fogyasztó számára.
Ez év májusában az EU-nak sikerült 25 gázszállítótól ajánlatot beszereznie, összesen több mint 13,4 milliárd köbméter gáz szállítására. Ez bőven meghaladja azt a 11,6 milliárd köbmétert, amennyit az uniós vállalatok az (AggregateEU mechanizmus keretében indított) első pályázaton közösen igényeltek.
Az uniós vállalkozások most közvetlenül tárgyalhatnak a gázszállítókkal. 2023 végéig további négy pályázat meghirdetése várható.
Az áramkimaradások és az áramhiány elkerülése érdekében az uniós országok megállapodtak, hogy még a tél előtt feltöltik a gáztárolókat. Tavaly november 1-jéig 80 százalékos szintet kellett elérni, ez év novemberéig – és minden további év novemberére – 90 százalékost. Idei vállalását az EU már augusztus közepére teljesítette.
