BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az atomipar besegít a zöldacél gyártásába, akár Dunaújvárosban is

Az acélipari dekarbonizálásához vezető több út egyik kulcskérdésre, hogy milyen technológiával célszerű előállítani az érintett létesítmények működéséhez szükséges energiát. A Nemzetköz Atomenergia Ügynökségnek megvan az érvek sorával alátámasztott válasza.

A Liberty Dunaújváros 2030-ra megcélozta a karbonsemlegességet. Ám korántsem mindegy, hogy a technológiaváltást képviselő elektromos ívkemence honnan kap villamos energiát. Márpedig az eddigi hírek szerint az új, kínai berendezés legkésőbb 2027 elejére termelni fog, és nem kizárt egy további ívkemence beszerzése sem, amellyel megkétszerezhető az évi másfél millió tonnás induló gyártókapacitás.

LUS_568820231013 Dunaújváros
Dunaferr 
Meleghengermű
Sajtóbejárás 

Fotó: Kallus György  LUS  Világgazdaság  VG20231013 DunaújvárosDunaferr MeleghengerműSajtóbejárás Fotó: Kallus György  LUS  Világgazdaság  VG
A dunaújvárosi meleghengermű.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság

Lesz naperőmű és paksi áram is

Ugyanakkor már tudható, hogy mérlegelik egy naperőmű telepítését az erőmű számára, továbbá, hogy az acélmű támaszkodna a Paksi Atomerőműtől vásárolt villamos energiára is. Ez így már „elég zöldnek” ígérkezik, de a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) további lehetőséget is lát az atomipar számára az acélipar széndioxid-mentesítésében.  

Az iparág nem véletlenül került a szervezet fókuszába: az évi mintegy kétmilliárd tonna acél előállítása a globális szén-dioxid-kibocsátás több mint 7 százalékáért felel, az arány pedig a következő évtizedekben ugrásszerűen nőhet, követve az acél iránti keresletet. Viszont az atomenergia bevetésével az acéltermelés ráállítható a nettó nullához vezető pályára. Az acél ugyanis előállítható a vas közvetlen redukciójával is, amelyben a hidrogén reagál a vasérccel, és vízgőzt bocsát ki, szén-dioxid nélkül. Már világ számos országában kutatják és tesztelik az atomenergia felhasználását tiszta hidrogén előállítására, beleértve az acélgyártásban való felhasználást is. 

Azonban elképesztő mennyiségű hidrogénre van szükség a zöldacél előállításához.

Az egyik legnagyobb kihívás a szükséges mennyiségű, de nem fosszilis energiahordozóval előállított hidrogén megtalálása lesz – ezt Francesco Gandától, a NAÜ nem elektromos alkalmazásokért felelős műszaki vezetőjétől idézte az ügynökség összeállítása. A megoldást szerinte a nulla károsanyag-kibocsátású nukleáris hidrogéntermelés jelentené, hiszen nukleáris forrásból a hét minden napján előállítható hő- és villamosenergia a szükséges mennyiségű hidrogén előállításához.

A hidrogéntermelő üzemmel összekapcsolt atomreaktorok kogenerációs rendszerként hatékonyan képesek energiát és hidrogént is előállítani, akár elektrolízishez, akár termokémiai folyamatokhoz szükséges alkatrészekkel felszerelve. Az elektrolízis a vízmolekulák egyenáram segítségével történő szétválásának folyamata, amely hidrogént és oxigént is termel a NAÜ magyarázata szerint. (A hidrogén acélipari hasznosításának lehetősége természetesen nem újdonság a magyarországi acélipari szakemberek számára sem, egy e tárgyban szervezett eseményről a Duol.hu korábban részletesen tudósított.)

Amerikában már sikeres az atom-acél partnerség

A NAÜ már példákkal is szolgál az acél- és a nukleáris ipar együttműködéséről. Az Amerikai Egyesült Államokban a minnesotai Prairie Islanden található atomerőmű reaktorából származó hőt használják fel a villamosenergia-felhasználás, és ezáltal a nukleáris hidrogéntermelés költségeinek csökkentésére, a technológia pedig „hihetetlenül magas hatásfokú”.

A NAÜ maga is segíti az országokat a nukleáris hidrogénprojektek kiértékelésében, tervezésében és fejlesztésének stratégiájában. A szervezet hidrogéngazdasági értékelő programot is kidolgozott. Két éve a kezdeményezésére kezdődött meg egy útiterv kidolgozása a nukleáris energiával előállított hidrogén kereskedelmi alkalmazása érdekében. E tárgyban az ügynökség e-learning tanfolyamot is kiadott.

Dunaferr
Néhány év, és elbúcsúzik a koksztól a vasmű.
Fotó: Alex Martin

Még némi cégjogi feladat hátra van

A Dunaferr eszközeinek alapjain létrehozott két társaság, a Dunafurnace és a Dunarolling Dunai Vasmű tavaly október óta a Liberty Steel Central Europe Kft. Tulajdona. Az utóbbit 2023. szeptembere óta a szingapúri Liberty Steel Central Europe Holdings PTE. Ltd ellenőrzi. 

A dunaújvárosi acélgyártást képviselő új társaság, a Liberty Dunaújváros neve egyelőre nem szerepel az Igazságügyi Minisztérium nyilvántartásában.

Nincs nyoma Liberty Steel Hungarynak sem, amely névvel az indiai tulajdonos honlapján találkozhatunk, bár ez inkább munkanév lehet.

A Dunafurnace és a Dunarolling megalapításának az volt a nagy pénzügyi előnye, hogy azokba a Dunaferrnek csak az eszközei kerültek át, a hatalmas vesztesége viszont nem. Az adósságokkal együtt ugyanis aligha lehetett volna vevőt találni rá, így viszont a vevő 55 millió eurót, akkori árfolyamon 15,4 milliárd forintot fizetett tavaly nyáron a két új dunaújvárosi társaságért. A Dunaferr veszteségéről nincs hivatalos, nyilvános adat. A társaság utoljára 2019-ben tett közzé éves beszámolót, amelyben több mint 54 milliárd forintos mínusz szerepelt. Azóta azért nem készült a társaságnak hivatalos éves jelentése, mert nem volt olyan vezetője, sem később könyvvizsgálója, aki azt aláírhatta volna. Emögött az állt, hogy az igazgatóságban kialakult egyet nem értés miatt nem sikerült olyan közgyűlést összehívni, amelyen megválaszthatták volna a Dunaferr új igazgatóságát.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.