Komoly előrehaladás történt az új paksi blokkok területén az elmúlt időszakban: lezárult a terület-előkészítés lényeges szakasza, a résfalazás, folyamatosan, 2025 nyaráig zajlik a talajszilárdítás, és a közeljövőben elindul a tervezési szintig történő talajkiemelés is – mondta el Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója Budapesten, a Portfolio konferenciáján.

Elkészült a Paks II. Atomerőmű első blokkjának zónaolvadék-csapdája. / Fotó: Roszatom

 

A zónaolvadék-csapda már kész, hozzáfoghatnak a reaktortartályhoz

A héten megkezdődnek azok a tesztek, amelyek az első betonöntésnél használandó beton receptúrájának véglegesítéséhez szükségesek. Emellett Oroszországban elkészült az 5. blokk zónaolvadék-csapdája, ez a beruházás első hosszú gyártási idejű berendezése. (Erről a Világgazdaság tegnap már részletesen beszámolt a Roszatomtól kapott tájékoztatás alapján.) Az olvadékcsapda a továbbfejlesztett harmadik generációs VVER-1200 típusú blokkok egyik speciális biztonságnövelő megoldása, amely a reaktortartály alatt fog elhelyezkedni, ennélfogva a létesítés korai fázisában kerül beépítésre.

A több mint 700 tonna össztömegű, csúcstechnológiájú berendezés vízi úton érkezik majd Paksra az év második felében.

A zónaolvadék-csapda csak az első a hosszú gyártási idejű berendezések sorában, heteken belül indul az atomerőműnek szívének számító reaktortartály gyártása is.

Kijönne néhány Mol Campus a Paks II. alaplemezéhez használt anyagból 

Jákli Gergely hozzátette: a munka volumenére jellemző, hogy csak a két blokk alaplemezéhez

  • 88 ezer köbméter szerelőbetonra és
  • 60 ezer köbméter szerkezeti betonra lesz szükség,
  • betonacélból pedig mintegy 19 ezer tonnára.

Összevetésképp: a Mol Campus építéséhez 63 ezer köbméter betont és 7000 tonna betonacélt használtak fel, tehát már a talajszint alatti építkezés is meghaladja a Mol-székház teljes építési nyersanyagigényét.

Aki Pakson teljesít, máshol is szívesen fogadhatják

A vezérigazgató beszélt arról is, hogy a paksi projektbe most bekapcsolódó szereplők jó referenciát szerezhetnek a nukleáris iparban, és később komoly eséllyel pályázhatnak nemcsak a környező országokban, de az Európa- és világszerte induló atomerőmű-beruházások beszállítóiként is. Ez keresleti piac, amelynek szakemberekre, vállalkozásokra van szüksége, különösen olyanokra, akiknek van tapasztalatuk nukleáris területen. A Paks II.-nél megszerezhető referencia megnyitja ezt a piacot a projektben részt vevő cégek számára. 

A cégvezető hangsúlyozta, hogy a beszállítók a fővállalkozó Atomsztrojekszporttal kötnek szerződést, a sikeres pályázathoz szükséges nukleáris minősítés megszerzéséhez ugyanakkor a Paks II. Zrt. nyújt segítséget. 

A vezérigazgató által kiemelt szaktudásnak azonban van egy olyan része is, amely már közvetlenül az atomerőmű üzemeltetéséhez kapcsolódik, és amelynek terén a magyar nukleárisszakember-gárda elöregedése miatt még van tennivaló az országban. Erről nemrég Horváth Ákos, az Energia21 kezdeményezés tagja, az Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatója nyilatkozott a Világgazdaságnak.

Végre jó az uniós irány

Jákli Gergely az eseményen üdvözölte Ursula von der Leyennek a nukleáris csúcson elhangzott beszédét, mely szerint a versenyképesség, az energiabiztonság, a tiszta energiára való átállás és a villamosenergia-árak szintje szempontjából egyaránt fontos szerepe van az atomenergiának. Az Európai Bizottság elnöke szerint támogatni kell az új nukleáris beruházásokat – idézte fel a vezérigazgató és hozzátette: az unióban ma a Paks II. a legnagyobb, létesítési engedéllyel rendelkező atomerőmű-projekt.