A Mavir javította a főváros és Kelet-Magyarország áramellátását
Lezárult az a beruházás, amelynek során a Mavir Zrt. kibővítette a kerepesi alállomást. A társaság közlése szerint a beruházás a főváros és a kelet-magyarországi térség ellátásbiztonsága szempontjából kiemelt jelentőségű volt, és több, időjárásfüggő megújuló erőműből származó villamos energia szállítását teszi lehetővé.
A projekt előkészítése 2020-ban kezdődött, a munka pedig a tervnek megfelelően 2023 végén zárult. Az alállomást kibővítették egy új, harmadik transzformátorral és kiépítették a hozzá kapcsolódó mezőt. Ezek költsége 5,4 milliárd forint volt, amelynek a fele – 2,7 milliárd forint – uniós támogatás volt.
A Mavir az idén és a következő 3-4 évben évente mintegy 100 milliárd forintot fordít az átviteli hálózat fejlesztésére.
A legfontosabb folyamatban lévő alállomás-beruházások:
- Békéscsaba: a harmadik 400/120 kV-os transzformátor beépítése
- Debrecen-Dél: új alállomás építése három 400/120 kV-os transzformátorral
- Buj: a harmadik 400/120 kV-os transzformátorának beépítése
- Szabolcsbáka: 400/120 kV-os transzformáció beépítése két 400/120 kV-os transzformátorral
- Göd-Kelet: 400/132 kV-os alállomás építése három 400/120 kV-os transzformátorral
- Hévíz: harmadik 400/120 kV-os transzformátor beépítése
- Pécs: harmadik 400/120 kV-os transzformátor beépítése
Jó a sok napelem, de gondot is okoz
Ez az év a magyarországi áramhálózat korszerűsítésének kiemelkedő éve – ezt Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára mondta kedden az alállomás bővítése alkalmából tartott ünnepségen. Az alállomás bővítéséhez kapcsolódik a zuglói távvezeték létesítése, a Zugló és Ócsa közötti távvezeték átépítése és bekapcsolása a kerepesi alállomásba. Koncz Zsófia a beruházás kapcsán 13 milliárd forintos kiadásról és mintegy 2,5 milliárd forint uniós támogatásról beszélt, az utóbbit a magyar állam megelőlegezte. Mint mondta, a magyar villamosenergia-hálózat korszerűsítését a növekvő lakossági és ipari igények, valamint az időjárástól függő megújuló energiaforrások térnyerése és kapacitásbővítése indokolja. Felidézte, hogy
Magyarország „napenergia-bajnok”: tavaly Chile és Görögország után Magyarország termelt legnagyobb arányban áramot napenergiával.
A 2030-ra kitűzött cél már megvalósult, mert már rendelkezik 6000 megawattnyi napelemes kapacitással. Ezért a most a felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia és Klímatervben már a 12 gigawatt a cél. Ugyanakkor – bár Magyarország jövője a zöldenergia –, az időjárásfüggő megújuló energiaforrások nagy kihívás elé állítják a hálózatüzemeltetőket és a rendszerirányítókat. Már most már 267 ezer úgynevezett háztartási méretű kiserőmű működik, háromnegyedük a családi házak tetején.
Az állam maga is lép az energiabiztonság érdekében
Koncz Zsófia elmondta, hogy az állam 160 milliárd forinttal támogatja azokat a beruházásokat, amelyekben új alállomások épülnek, a meglévőket tovább bővítik, és a távvezetékeket fejlesztik. Az állam maga is épít majd kombinált ciklusú gázerőműveket: kettő, kétszer 500 megawattost Tiszaújvárosban, egy 650 megawattost pedig Visontán. Készíttet egy megvalósíthatósági tanulmányt is, amely legalább egy szivattyús-tározós erőmű létesítési lehetőségét vizsgálja. Kulcskérdés továbbá az energiatárolás, ezért összesen 200 milliárd forintos pályázati konstrukció fut. Az egyik a Napenergia plusz program, ami az első olyan program, amely a modern napelemes rendszerek (napelemek és energiatároló) kihelyezését segíti.
A magyar energiapolitika két fő pillére a napenergia-kapacitások további bővítése és az atomenergia. Utóbbi kapcsán az államtitkár fontosnak nevezte a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását és Paks II. megépítését. E beruházások a klímapolitikai célok elérését is szolgálják.
Putyin már puccstól retteg, kiszivárgott egy titkosszolgálati jelentés: lekapcsolják az internetet, elvonul a világ elől az orosz elnök
