
Több törökre festett orosz gáz érkezhet az unióba
Törökország kész több földgázt exportálni az Európai Unióba, de ehhez több hosszú távú szerződést is szeretne a Bloomberg tudósítása szerint. E szerződések garantálnák a szükséges török gázinfrastruktúra-fejlesztések fedezetét. Ugyanakkor Törökország minden olyan bonyolult csereügyletet ki akar kerülni, amelyet Európa az orosz gáztól való távolodás jegyében szorgalmaz.

Törökország bővítené a Bulgárián keresztüli exportját
Az említett csere azzal függ össze, hogy Európa ki kívánja váltani az Ukrajnán keresztüli orosz gázszállítást. Ennek egyik módja, hogy az Azerbajdzsánból Törökországba küldött gázt Európába irányítanák át, helyette pedig további orosz gázt adnának a török piacra. Ezt a megoldást azonban bonyolultnak nevezte a Bloombergnek adott interjújában
Alparslan Bayraktar energiaügyi miniszter, egyúttal a vevőkkel történő 10-15 éves hosszú távú megállapodás mellett érvelt.
E tárgyalások – mint közölte – a kapacitás nagysága és a piac ismerete nélkül zajlanak. Annyi viszont látható, hogy növelni kell a Törökország és Bulgária közötti vezeték kapacitását, mert azon most csak feleannyi gáz továbbítható, amennyire Törökország műszakilag képes lenne: ez pedig évi 7 milliárd köbméter.
Szűkös a török–bolgár gázvezeték határkapacitása
Ankara együttműködhet a Socar azeri energiavállalattal az érintett kapacitásnak akár a 10 milliárd köbméterre való növelésében is. Ám biztosítékot vár Európától arra, hogy kereslet a részéről is meglesz a nagyobb mennyiségre. Az érintett kapacitás szűkös voltáról írt közleményében az Energy Aspects Ltd. is. „Úgy gondoljuk, hogy a politikai és fizikai akadályok túl nagyok ahhoz, hogy az Ukrajnán átáramló orosz gázt azerivel helyettesítsék. Pedig „Azerbajdzsán küzdeni fog belföldi termelése növelésén, hogy jövőre bármilyen jelentős többletet szállítson Európába” – idézi a hírügynökség.
Alparslan Bayraktar rugalmasabb megoldásként rámutatott olyan megállapodásokra, amelyek egyikeként tavaly Törökország és Bulgária megegyezett felső határként évi 1,5 milliárd köbméter LNG importjáról, majd nyugati reexportjáról. Igaz, emiatt Brüsszel felvonhatja a szemöldökét, mert aggályai szerint ez a lépés versenyellenes lenne. Eközben Bulgária – amely napi közel 500 ezer dollárt fizet a török gázhálózathoz való hozzáférésért – a magas költségek miatt újratárgyalja az ügyletet, hogy harmadik fél is élhessen a jogokkal.
Törökország regionális gázközponttá kíván válni, és már eddig is
- jelentős összegeket fektetett be új tárolók létesítésébe,
- cseppfolyósított földgáz-létesítményekbe,
- valamint a Fekete-tenger kutatásába és termelésébe.
Míg Törökország a saját keresletének kielégítésében továbbra is szinte teljesen az importra támaszkodik, tavaly több exportszerződést kötött Romániával, Moldovával és Magyarországgal kis mennyiségű gáz eladására. Vizsgálja a Türkmenisztánból érkező gázimport lehetőségét is gázcsere révén a szomszédos Iránon keresztül. Erről a miniszter szerint augusztusban születhet megállapodás. Vár Törökország gázt az amerikai Exxon Mobil Corp.-pal kötött hosszú távú LNG-import-szerződés alapján. Erről előzetesen májusban állapodott meg. A végleges szerződés napokon belül megszülethet, ahogyan további, egyelőre meg nem nevezett vállalatokkal is.
Speciális megállapodás az orosz eladóval
Míg Európa Ukrajna megtámadása óta próbál leállni az orosz energiahordozó használatával, Moszkva továbbra is a NATO-tag Törökország legnagyobb gázszállítója – mutat rá a Bloomberg. Törökország és Oroszország tavaly nyáron és télen is olyan, „különleges árakról” tárgyalt, amelyek függetlenek az orosz Gazprom és a török Botas szerződésében rögzített szokásos árképlettől – mondta a miniszter. A részletekről csak annyit közölt, hogy néha a vevő, néha az eladó tehet a piaci viszonyoktól, a felhasznált és az importált mennyiségtől függően különböző javaslatokat.
Nem biztos, hogy kapkodni kell
Néhány megjegyzés mindazonáltal odakívánkozik a Bloombergnek adott miniszteri nyilatkozathoz:
- Érthető, hogy Törökország szívesen bebiztosítaná magát hosszú távú szerződésekkel, de ez nem feltétlenül egyezik a lehetséges vevők érdekével.
- Esélyes ugyanis az Ukrajnán keresztüli orosz tranzit 2025 utáni fennmaradása, feleslegessé téve azt, hogy a vevők nagyobb gázmennyiséget más útvonalon, sok évre megrendeljenek.
- Az ukrajnai tranzit 2025-ös megszűnése esetén is remélhető, hogy lezárul a szomszédunkban folyó háború, és az európai vevők nem szorulnak 10-15 éven át Törökországon keresztül gázt vásárolni.
- A török szárazföldi tranzit és a török félnek való eladás az orosz félnek is kényszermegoldás. Emlékezetes, hogy a Török Áramlat vezeték azért halad a tenger mélyén, mert Oroszország elutasította azt a török ajánlatot, amely szerint a törökök a szárazföldjükre vezetéken érkező orosz gázt nem tranzitálnák, hanem megvennék és továbbadnák.
- Magyarország kisebb mennyiségű alternatív beszerzésekre már elkötelezte magát, de nagyobb török (vagy bármilyen más) tétel hosszú évekre való lekötése túl nagy és felesleges kockázatot jelentene. A meglévő útvonalon rendben érkezik az orosz gáz, és további alternatív források is elérhetők.





