Németország is visszatáncol, úgy tűnik, maradhatnak a gázkazánok
A legfőbb változás annak a rendelkezésnek az eltörlése, amely kimondta: az újonnan beszerelt fűtésberendezéseknek legalább 65 százalékban megújuló energiát kell használniuk Németországban. Ez az, amivel lényegében kitiltották volna a gázkazánokat, mivel az eredeti, 2023-ban elfogadott tervezet 110 százalékos hatásfokot írt elő, és ezzel gyakorlatilag csak hőszivattyús rendszerek maradhattak volna a piacon. A németek pedig tagállami szinten ehhez a szabályozáshoz képest is szigorúbb rendelkezést hoztak a megújuló energiaforrások kötelező felhasználásával – írta az Origo.
A döntésnek európai uniós jelentősége is van: a korábbi német szabályozás precedenst teremthetett volna a gázkazánok uniós szintű fokozatos kivezetéséhez, az Európai Unió tervei között ugyanis szerepel, hogy kivezeti a gázfűtést a tagállamokban. Emiatt a gázkazán fűtőberendezéseket újonnan 2029-től nem lehetett volna forgalomba hozni. Eleinte csak a hőszivattyúk beépítését tették volna kötelezővé a gázkazánok helyett (a hatásfok szigorításán keresztül), de fontolóra vették a hidrogénalapú fűtés engedélyezését is. Utóbbit robbanásveszély miatt vetették el.
Összevetésül a jelenlegi (2013 óta) érvényben lévő rendelet 75–86 százalékos energiahatékonyságot (köznapi nevén hatásfok) ír elő, és bár a jövőben magasabb lesz ez az érték, nem 110 százalék lesz az előírás, hanem 87–92 százalék, amelynek a modern kondenzációs kazánok továbbra is megfelelnek.
A fűtésrendszerek és a gázkazánok kérdését végül pedig érdemes egy tágabb keretbe helyezni. Az utóbbiakhoz képest drágábban telepíthető hőszivattyús rendszerek jellemzően három fázist igényelnek. Németországnak pedig pont az (lett) a problémája, hogy atomerőműveit politikai alapon bezárta, a néhai exportőr ország pedig importra szorul. Ez egyben a hálózatfejlesztésnek is gátja, hiszen az áramigény növekszik, az elérhető kapacitás viszont nem, vagy csak drágán lehet pótolni.
