Ennyi volt, betelt a pohár: feljelenti a Mol a szlovákokkal a Janafot az Európai Bizottságnál – kőkemény váddal él az olajtársaság
A Mol és a Slovnaft feljelentette a Janafot az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságán monopolhelyzettel való visszaélés vádjával – közölte a magyar olaj- és gázipari vállalat szerdán.
A beadvány hátterében az áll, hogy 2026. január 27-én megszakadt a kőolajszállítás a Barátság vezetéken keresztül Magyarország és Szlovákia felé, és azóta sem indult újra. A kieső kapacitás miatt a tengertől elzárt kelet-közép-európai finomítók számára az Adria-vezeték maradt az egyetlen életképes szállítási útvonal.
A Mol szerint ebben a helyzetben a Janaf monopóliummal rendelkezik a magyar és szlovák finomítók tengeri ellátásában. A vállalat azt állítja, hogy a horvát üzemeltető halogatja az orosz eredetű tengeri kőolajszállítmányok fogadásának megerősítését, miközben ezek a beszerzések megfelelnek az európai uniós és amerikai szankcióknak, beleértve az amerikai OFAC-előírásokat is.
Az uniós szankciós szabályok lehetővé teszik, hogy a Barátság vezeték üzemképtelensége esetén
- Magyarország
- és Szlovákia
tengeri útvonalon is beszerezzen nem szankcionált orosz kőolajat. A Mol közlése szerint ezt az értelmezést a magyar és a szlovák hatóságok is megerősítették, a kitétel az uniós szankciós jogszabályokban is szerepel.
A Mol hiába kért egyértelmű választ, nem kapott
A vállalat szerint a Barátság vezeték leállása óta többször kérte a Janafot, hogy erősítse meg: átveszi az ilyen szállítmányokat, ám a horvát cég eddig nem adott egyértelmű választ. A Mol álláspontja szerint ez az ellátáshoz való hozzáférés megtagadásának minősül.
A társaság szerint a Janaf a nélkülözhetetlen infrastruktúra feletti ellenőrzését használja arra, hogy korlátozza a hozzáférést, ami tovább növeli az amúgy is feszült energiaellátási helyzet bizonytalanságát a régióban.
Az uniós versenyjog szerint az energiainfrastruktúrát monopolhelyzetben működtető vállalat erőfölényben van a piacon. A Mol és a Slovnaft álláspontja szerint a Janaf ezzel az erőfölénnyel visszaél, amikor megtagadja vagy késlelteti a hozzáférést a vezetékhez.
A Mol ezért arra kérte az Európai Bizottságot, hogy gyorsított eljárásban vizsgálja ki az ügyet, és kötelezze a Janafot a hozzáférés biztosítására. A vállalat szerint a brüsszeli beavatkozás megszüntetné az alapvető infrastruktúrához való hozzáférés indokolatlan korlátozását, amely több közép-európai ország energiaellátásának biztonságát is veszélyezteti.
A társaság közölte azt is, hogy a késedelmes visszaigazolások miatt keletkező pénzügyi károkért a Janafot terheli a jogi és anyagi felelősség, és a Mol fenntartja a jogot a kárigény érvényesítésére.
A magyar és a szlovák vállalat egy másik beadványt is benyújt a bizottságnak a Janaf árképzési gyakorlata miatt. Állításuk szerint a horvát cég 2022 óta a piaci árak három-négyszeresét számítja fel a szállításért, és ezen a gyakorlaton a tárgyalások ellenére sem változtatott érdemben.
Ultimátum és éleződő vita
Az elmúlt hetekben egyre élesebb lett a vita a magyar olajcég és a horvát vezetéküzemeltető között. A Mol február végén ultimátumot adott a Janafnak: garanciát kért arra, hogy átengedi a tengeren érkező, szankciókkal nem sújtott orosz kőolajszállítmányokat az Adria-vezetéken. A vállalat akkor jelezte, hogy ha nem kap egyértelmű választ, jogi lépéseket tehet, és a késedelmes visszaigazolásból eredő károkért a horvát céget terheli majd a felelősség.
Horvát reakció és brüsszeli álláspont
Ahogy azt a Világgazdaság megírta, a horvát vállalat válaszában azt hangsúlyozta, hogy Magyarország és Szlovákia ellátása nincs veszélyben, ugyanakkor minden döntést kizárólag az európai uniós és az amerikai szankciós szabályok szigorú betartása mellett hoz meg. A Janaf szerint a vitákat nem ultimátumokkal, hanem szakmai és jogi érvek mentén kell rendezni.
Az ügyben az Európai Bizottság is megszólalt: a testület szóvivője jelezte, hogy a szankciók végrehajtása a tagállamok hatáskörébe tartozik, így Horvátország dönt arról, hogy átengedi-e az orosz kőolajat az Adria-vezetéken. Ez az értelmezés részben szembemegy a magyar fél álláspontjával, amely szerint az uniós szabályozás alapján ilyen helyzetben biztosítani kellene a tranzitot.
Rendelet mondja ki
Hiába a bicskanyitogató stílus a horvátok részéről az olajválság közepette, európai uniós rendelet mondja ki világosan, hogy ha megszűnik az ellátás a Barátság kőolajvezetéken, akkor délről, a Janaf vezetéken az orosz kőolajat át kell engedni. A jogszabály miatt – elméletileg – nem tudja csak úgy lesöpörni az asztalról az üzemanyagválsággal kapcsolatos aggályokat az olajóriás, erről már beszélt az Energiaügyi Minisztérium államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában pár napja. „A 2022/879-es EU-rendelet, amelybe magyar nyomásra bekerült az a passzus, hogy ha megszűnik az ellátás a Barátság kőolajvezetéken, akkor délről a Janaf- (használt formula még az Adria-kőolajvezeték is – a szerk.) vezetéken az orosz kőolajat át kell engedni.”
A rezsicsökkentést támadják
A kormányváltást sürgető brüsszeli vezetők, illetve Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének cinkosságával országunk ellen végrehajtott ukrán zsarolással nemcsak az orosz olajat támadják, hanem valójában a rezsivédelem motorját aknázzák alá. A Barátság kőolajvezeték blokkolásával ugyanis a rezsivédelmi alap forrásait szüntetnék meg, vagyis amennyiben elvágnak minket az orosz olajtól nemcsak a benzin ára ugorhat literenként ezer forint főlé, hanem többszörösére nőne a lakosság havi áram- és gázszámlája is. A rezsivédelmi alap forrása ugyanis az orosz nyersolaj és a Nyugaton irányadó Brent olaj árkülönbözetéből származik. Ugyanis a kormány extraprofitadót és további különadókat (két évig az árbevétel-alapú különadó, folyamatosan az energiaszektort terhelő Robin Hood-adó címén) vetett ki erre. Az elmúlt négy évben a mintegy 650 milliárd forintos extraprofitból, ami az olcsóbb orosz forrásból származna a Molnak, 500 milliárd forint landolt a költségvetésbe, és – itt a lényeges pont – azon belül is a rezsivédelmi alapba került. Ezért lehetséges az, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági rezsi európai uniós szinten. A Tisza Párt vezérének beavatásával kitalált terv célja tehát az, hogy energiakáosz alakuljon ki hazánkban, dráguljon az üzemanyag, dőljön össze a rezsivédelmi alap, így váltva ki a szavazók elégedetlenségét a kormánnyal szemben.
Azonban a terv nyilvánosságra került, Volodimir Zelenszki ukrán elnök lebukott, hiszen ma már egyértelmű, hogy a Barátság kőolajvezeték működőképes és az is kiderült, hogy a müncheni védelmi konferencián a tervről a brüsszeli vezetők egyeztettek Magyar Péterrel. Vagyis ha sikerülne tervük, úgy a magyar családok többszörös energiaszámlákat lennének kénytelenek fizetni, és a magyar gazdaság versenyképessége pedig drasztikusan csökkenne.
