Mélyül a Volvo válsága, az amerikai helyett most az uniós piacot akarják megdolgozni az új modelljeikkel
Hiába erőlködik a Volvo, egyelőre nem tud előbbre lépni, sőt egyre mélyebbre ássa magát az autópiaci dagonyában. Még akkor is, ha legfőbb gondjai rajta kívül álló okokra vezethetők vissza. A kínai Geely Holding többségi tulajdonában lévő Volvót tavaly három nagy csapás érte, az egyik az amerikai védővámok drasztikus megemelése, a másik a villanyautók vásárlásához nyújtott 7500 dolláros amerikai adókedvezmény szeptember végi eltörlése.

A harmadik meg a Kínában gyártott elektromos modelljeire kivetett uniós büntetővám, ami rontotta a versenyképességét, több amúgy magas minőséget képviselő modelljét ellehetetlenítve. Ami az amerikai vámokat illeti, a helyzet továbbra is képlékeny, Donald Trump kezdetben 2,5 százalékról 27,5 százalékosra emelte az Európai Unióból származó autókra kivetett importvámokat, majd ezt az augusztusi vámalku megkötésével 15 százalékosra csökkentette visszamenőleges hatállyal.
Amerika már nem kánaán a Volvo számára
Ám azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság nemrég törvénytelennek ítélte az Egyesült Államok elnöke által önhatalmúlag megemelt vámokat, új fejezet kezdődött, de a bizonytalanság továbbra is fennmaradt. Most az uniós importot átmenetileg 15 százalékos vám sújtja, de ennek hatálya a kivetésétől számított 150 nap múlva lejár, így nyártól Trump nem játszadozhat kongresszusi felhatalmazás nélkül kénye-kedve szerint a vámtarifákkal.
A Volvo az új helyzethez próbál alkalmazkodni, elektromos modelljeinek gyártását visszahozta Európába – Belgiumba és Svédországba –, egyetlen amerikai gyárának vámmentes termelését pedig felfuttatta. Ahhoz azonban, hogy ennek az eredményeit is láthassa, még el kell telnie egy kis időnek. Ezt támasztják alá a szerdán közölt forgalmi adatok is.

A Volvo a februárral zárult három hónapban világszerte összesen 156 965 autót értékesített, ami 10 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest. Erik Severinson kereskedelmi igazgató az erről kiadott szűkszavú közleményében a fent már ismertetett érvek hangoztatása mellett a kínai holdújév ünnepségsorozatának elhúzódását is „felelőssé tette” a gyengébb számokért. A menedzser azonban pozitív üzenetet is küldött a piacnak, e szerint a statisztikában örvendetesen
elmozdult a kereslet a tisztán elektromos SUV-jaik felé, ezek forgalma 18 százalékkal, 39 132 darabra nőtt,
s az európai gyártású EX30 előretörése folytatódhat az immár vámmentes uniós környezetben. A nagyobb, erősebb teljesen új elektromos EX60 SUV-jának svédországi gyártását is megkezdik a tavasszal. A Volvo elsősorban a német piac felszívó erejében bízik e téren. A januárban bemutatott, egy feltöltéssel 810 kilométerre is elguruló EX60-ból az idén negyvenezret szerelnek össze, a gyártás teljes kapacitással csak jövőre indul be.
Hogyan lesz ebből növekedés az idén?
A villanyautók részesedése az összforgalmon belül 25 százalékosra emelkedett, míg a tölthető hibrideket is hozzájuk csapva 49 százalékot kapunk. A belső égésű motorokkal szerelt és a lágy hibrid Volvókból együttesen 80 359 darab kelt el, ami 17 százalékos visszaesést takar. Érdekesség, hogy a Volvo már nem közöl részletes statisztikát az egyes modelljeinek forgalmáról, ahogy áttértek a háromhavi adatközlésre is az eddig megszokott havi menetrendről.
A Volvo pár hete tette közé a tavalyi negyedik negyedév siralmas üzleti adatait, amit nem fogadott osztatlan lelkesedéssel a piac, sőt: a publikálás napján történelmi léptékű, 22 százalékos zuhanást szenvedett a részvényárfolyam.
Akkor az idei évre már pozitív elmozdulást jövendöltek az értékesítésben, de megjegyezték azt is, hogy ehhez kedvező fordulatnak kell bekövetkeznie a külső körülményekben. Erre a mai adatok szerint még várni kell. A negyedik negyedévet az alábbi számok jellemezték:
- árbevétel: 94,4 milliárd svéd korona (–16 százalék)
- Üzemi nyereség: 1,9 milliárd svéd korona (–51 százalék)
- Nettó eredmény: –0,4 milliárd svéd korona (–117 százalék)
- Értékesítés: 195,7 ezer jármű (–3 százalék)
Az amerikai kereslet októbertől a támogatás kivezetésével teljesen leült, a svédek árcsökkentésekkel próbálták menteni a menthetőt, de a diszkontokkal egyidejűleg a nyereségükbe is belemartak. A Volvo tavaly többek között egy háromezer fős leépítéssel is csökkentette a költségeit és az idén újabb megszorítások várhatók, melyekkel az autógyártó alkalmazkodni próbál a megváltozott piaci körülményekhez.


