Másfél évvel ezelőtt mutatta be a Netflix a két Rubik-kocka-bajnokról szóló, 40 perces dokumentumfilmjét. Az IMDb tízes skáláján 7,4-es értékelést kapott, míg a szintén mértékadó Rotten Tomatos szerkesztői 100, nézői 85 százalékot adtak neki. A Cnet éppen karácsony előtt néhány nappal írta azt, hogy minél több embernek kellene megnéznie.
A történet dióhéjban: a lett és litván felmenőkkel rendelkező ausztrál Feliks Zemdegs 2008 áprilisában, 12 éves korában vásárolja meg első Rubik-kockáját, miután YouTube-videókat nézegetve ő is kedvet kap a kirakásához. Miközben egy átlagos embernek három órába is beletelhet, júniusban már 20 másodperc alatt (19,73) sikerül neki, egy évre rá viszont már 13,74-dal nyer versenyt Új-Zélandon. Onnantól kezdve aztán nincs megállás: két kézzel, eggyel, kötött szemmel – sorra dönti a világcsúcsokat. 2010 után már nemcsak Ausztráliában, hanem az Egyesült Államokban is ismerik a nevét, később a brit The Guardian is ír róla.
Zemdegs egyeduralmát végül egy amerikai törte meg, Max Park, akit gyerekkorában az autizmus egyik legsúlyosabb formájával diagnosztizáltak. Az orvosok azt mondták róla, élete végéig felügyeletet igényel majd, a szülők összetörtek. A legnagyobb kihívást Max motorikus képességei jelentették nekik, pontosabban azok fejletlensége, ezért édesanyja, Miki próbaképpen elővett egy Rubik-kockát, amely – mint később kiderül – megváltoztatta a fia életét. Max rövid idő alatt elsajátította a gyorskockázás csínját-bínját, tehetsége olyannyira nyilvánvaló lett, hogy benevezték egy versenyre. Ott már a sorban állás során megtörtént a csoda, a fiú nemcsak türelmesen várt, hanem figyelte is a versenytársait, utánozta őket. A sztori aztán előbb Zemdegs és Park megismerkedésében, majd barátságában, végül rivalizálásában csúcsosodik ki, Max ráadásul le is győzi példaképét, Felikset, sőt 5 másodperc alá viszi a világrekordot. Habár a film bővelkedik „ütős” pillanatokban, de nemcsak érzelmileg hat a nézőkre, hanem sokan kedvet is kaptak tőle a kockázáshoz, a forgalmazóknak így aztán különösen jót tett.
A gyerekeken nem spórolnak a családok, töretlen a forgalom a játékboltokbanA legkisebbek nem fogják a bőrükön érezni a válságot idén karácsonykor, annak ellenére sem, hogy a játékok 20-30 százalékkal drágultak a tavalyi árakhoz képest. |
Magyarország legnagyobb játékbolthálózata,
a 2021-ben 14 százalékos növekedés mellett 16,031 milliárd forint bevételt realizáló Regio Játék például 50 százalékkal megnövelte belőle az eladások számát az elmúlt egy évben.
Noha a tavalyi esztendő során eladott hétmillió darabból döntően társasjátékot, legót és kreatív játékot vásároltak, a Világgazdaságnak írt válaszában a cég úgy fogalmazott, a Rubik-kocka népszerűsége továbbra is töretlen, az egyik legjobban értékesíthető Spin Master-termék. Rengeteg turista szuvenírként viszi haza, egész évben jól fogy, karácsony előtt pedig különösen.
Világszerte több mint 450 millió darabot gyártottak az egykori budapesti építészmérnök, Rubik Ernő találmányából. Talán nincs is még egy olyan játék, amelynek globálisan ekkora befolyása lenne. Barátságok szövődtek miatta, egyesületek, klubok szerveződtek köré, kihatott a művészetre, a kultúrára, de nyomott hagyott az iparban és a technológiában is. Éppen ezért a Regiónál is kifejezetten nagy belőle a felhozatal:
- a 2×2-es Rubik-kocka 3995 forint,
- a 3×3-as 5995,
- a 4×4-es 9995,
- az 5×5-ös 13 995.
Kapcsolódó termékként logikai, ügyességi és társasjátékot is lehet kapni a kockából, de van éjszakaiégbolt-kivetítő készlet is.
Rubik már korán eladta a jogot a magyar anyanyelvű, ám brit származású Tom Kremernek, aki aztán nagyot kaszált vele. A feltaláló is meggazdagodott ugyan, de korántsem annyira, mint mások.
Két évvel ezelőtt aztán a kanadai Spin Master játékgyár 50 millió dollárért, vagyis akkori árfolyamon több mint 15 milliárd forintért megvásárolta a Londonban bejegyzett Rubik’s Brand Limitedet
– ám hogy mekkora volt Rubik Ernő részesedése, azt továbbra sem tudni…
