A Science Advances tudományos folyóiratban jelent meg egy tanulmány, ami szerint a kínai Csu-zsung marsjáró folyékony víz nyomaira bukkant. Korábban is találtak bizonyítékot a folyékony víz jelenlétére a vörös bolygón, azonban az általános vélekedés az volt, hogy az alacsony légköri nyomás miatt a víz már csak szilárd vagy gáz halmazállapotban van jelen a felszínén.
A NASA Phoenix Mars leszállóegységének robotkarjain még korábban vízcseppeket figyeltek meg, ami bizonyíték lehet arra, hogy a bolygón bizonyos időszakokban sós és folyékony víz jelenhet meg a magasabb szélességi fokokon. Egyelőre nem találtak a Mars felszínén folyékony vizet, de több szimuláció is arra a eredményre jutott, hogy a bolygónak vannak olyan területei, ahol rövid időre kialakulhat a folyékony víz számára ideális éghajlat. A magasan fekvő szélességi fokok mellett az alacsonyabb fokokon egyelőre semmi jele nem volt ezeknek az éghajlati viszonyoknak, legalábbis egészen eddig. Ez azért probléma, mivel a magasabb szélességi fokok klímája nem alkalmas az élet számára, az alacsonyabb szélességeken viszont túlélhetik az élő organizmusok.
A kínai Csu-zsung a Tienven–1 Mars-kutató misszió részeként még 2021. május 15-én landolt a bolygó felszínén, az Utopia Planitia névre keresztelt hatalmas síkságon.
Ez a terület a bolygó északi féltekéjén van. A marsjáró nagyjából két kilométert tudott megtenni, mielőtt alvó üzemmódba kapcsolt volna, ezalatt pedig rengeteg információt továbbított a Földre – erről a People’s Daily Online írt.
Beiktatták a NASA új igazgatóját, aki nem a Bibliára, hanem egy tudományos könyvre esküdött felMakenzie Lystrup lett a NASA új igazgatója. A beiktatáson a hagyományos eskütétel alkalmával a kutató nem a Biblián vagy más vallási könyvön nyugtatta a kezét, hanem Carl Sagan 1994-ben kiadott Halványkék pötty című könyvén. |
A Kínai Tudományos Akadémia több mint húsztagú kutatócsoportja elemezte a marsjáró által küldött adatokat. Ezek segítségével tanulmányozták a leszállóhely felszíni jellemzőit, valamint anyagösszetételét.
A talaj felszínén több fontos jellemzőt figyeltek meg, többek között rétegeket, repedéseket, szemcsézettséget, különböző szögű gerinceket és csíkszerű nyomokat.
A talaj ásványi anyagokban gazdag.
A kinyert információk arra utalnak, hogy a területen az éghajlat változásakor és a levegő lehűlésekor fagy és hó jelenik meg az Utopia Planitia dűnéin. Amikor az idő felmelegszik, az olvadás után a fagyott víz elfolyik, közben kioldja a sót a talajból.
A kutatás vezetője, Csang Zsung-csiao elmagyarázta, hogy a talajban lévő só miatt a fagyott csapadék gyorsabban olvad, és folyékony sós vízzé válik. Amikor ez a víz felszárad, akkor a talajból kioldott sót hátrahagyja, ezzel kialakítva a Mars kérges felületét. A kéreg zsugorodása repedéseket idéz elő. A folyamat ismétlődése hozza létre a Mars felszínének bordázottságát.
A Csu-zsung által vizsgált dűnék körülbelül 400 ezer és 1,4 millió év között keletkezhettek. Csang szerint a felfedezésük azért kulcsfontosságú, mert
bizonyítja a víz jelenlétét a Mars alacsonyabb szélességi fokain, ahol a felszíni hőmérséklet alkalmasabb lehet az emberi életre.
Emellett a Mars-kutatás irányát is meghatározza a felfedezésük. Mivel bizonyítást nyert, hogy sós víz a bolygó különböző szélességein is jelen van, a jövőben sótűrő mikrobákat nyomait kell keresni a Marson.
