Tetemes, 40 százalékos adóteher kivetését fontolgatja a norvég kormány a szélerőműfarmokra. Az extra adóbevételre a növekvő nyugdíjteher, az egészségügyi kiadások emelkedése és a szociális háló minőségének fenntartása érdekében lenne szükség.
A tervezett lépés hideg zuhanyként érte a terén aktív befektetőket, akik korábban pont az északi ország zöldcélok melletti elkötelezettsége nyomán hozták tőkéjüket Norvégiába.
Az adóemelés a szélerőművekre, a lazacfarmokra és a vízerőművekre egyaránt kihatna.
A KPMG tanácsadó cég kutatásai szerint a tervezett 40 százalékos bevezetése „csődbe vinne már működő szélerőműveket, és csírájában fojthatná el újak megindulását a tőkebefektetők elijesztésével”. A KPMG szerint ez a norvégoknak nem fér bele, mivel az országnak az évtized végéig bezárólag további 40 terawattnyi zöldenergia-forrást kellene előállítania, hogy el tudja látni a lakosság és a gyárak növekvő energiaigényeit.
A BlackRock alapkezelő osztja a KPMG véleményét: szerintük a klímacélok elérése a szárazföldi szélerőműpark dinamikus bővítése nélkül elérhetetlen, a tervezett extra teher pedig a beruházások megtérülését alapjában kérdőjelezné meg. Kiemelték:
Norvégiába a biztos és stabil üzleti környezet vonzotta eddig a kockázatkerülő befektetőket, akiket egy ilyen lépés örökre eltántoríthat az országtól.
A szomszédos Svédország 54 százalékkal, 20 gigawattra kívánja növelni szárazföldi szélerőműparkját 2030-ig, Finnország ugyanezen időtáv alatt 25 gigawattra triplázná szélerőmű-kapacitását.
Norvégia történelmileg is Európa zöldmotorjaként szerepel a köztudatban: az ország energiaellátása az olajmezői felfedezése előtt a vízenergián nyugodott, alacsonyan tartva az ország áramköltségeit, még a folyamatosan növekvő kereslet ellenére is. Az elmúlt évtizedek során az ország sikeresen háromszorozta meg szélerőműparkját is, ami jelentős tőkét vonzott be az országba, olyan nevekkel, mint a BlackRock vagy a Luxcara.
A szélerőműveknek ugyanakkor nem mindenki nagy rajongója az országban: sokan a látképre kifejtett negatív hatást emelik ki, míg mások az állatvilág természetes élőhelyeinek megbolygatásával vádolják az iparágat.
A kompromisszumos megoldás a szélerőművek tengerre telepítése lenne.
A norvégok szerint ez a környezeti hatások csökkentése mellett azért is lenne életképes elgondolás, mert pontosan azok a vállalatok foglalkozhatnának az új erőművek telepítésével, amelyek jelenleg azokon a helyeken az olaj kitermelésével foglalkoznak. Norvégia szerint az olajipari cégek kihasználhatnák tapasztalatukat a vízi kitermelés területén, és ezzel betörhetnének a zöldenergia iparágába is.
Az olaj- és gázipari cégeket 78 százalékos effektív adókulccsal sújtja a norvég kormány, így a zöldítés a profitjuknak is jót tehetne.
