Hiába teltek el hosszú napok a tragikus csúcskísérlet óta, Suhajda Szilárd drámája még ma is foglalkoztatja a magyar közvéleményt, bármelyik oldalon is álljanak az emberek. Így nem csoda, hogy a Világgazdaság legolvasottabb cikke az elmúlt napokban az volt, amelyben arról írtunk: előkerült egy új szemtanú és egy utolsó fénykép a magyar hegymászóról, ez pedig egyben meg is cáfolta a magyar hegymászó halálának legelterjedtebb teóriáját.
Ben Ferrer, a Seven Summit Climbs csapatának tagjaként május 24-én reggel fél nyolckor tért vissza az Everest csúcsáról, amikor találkozott egy hegymászóval, aki a hegyoldalon ült, a hóban – írja az Explorersweb. Ferrer lefotózta a magányosan üldögélő mászót, majd szóba elegyedett vele.
Megkérdezte, hogy milyen messze van még az Erkély (8400 méter), de közben eléggé fáradtnak tűnt, amiből én rosszul arra következtettem, hogy közli a csapatával a helyzetét, és esetleg visszafordul
– mondta Ben Ferrer, hozzátéve, az alaptáborban már beszélgettek egymással. A férfinak ezután Suhajda röviden annyit mondott, hogy rendben van, majd lassan felállt, és továbbindult.
Sokan egyébként a mai napig nem voltak képesek túllépni a történteken, sajnos többségében negatív véleményvezérek osztották az észt, nekik is üzent a héten Kandrács Ildikó, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elnöke.
A rettegett Wagner-vezér két hetet ad az oroszoknak a jelentős vereségig
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz zsoldoshadsereg vezetője ismét bírálta, hogy az Ukrajnát támadó orosz erők elvesztettek egy falut a kelet-ukrajnai Bahmut közelében, és azt mondta, hogy a védelmi minisztérium taktikája két héten belül további kudarcokhoz fog vezetni. Arra reagált, hogy Gyenisz Pusilin, a szakadár donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője nehéznek minősítette a katonai helyzetet Bahmutnál.
Mint ismert: a Wagner csoport elfoglalta Bahmut nagy részét, majd átadta állásait az orosz hadseregnek, de az ukránok sikeresen szétkergették az orosz reguláris haderő egy részét.
Ezt Prigozsin szégyennek nevezte.
Közben a héten egyre több információ érkezett az ukrán ellentámadásról, igaz, köztük volt ellentmondásos is. Például az, amikor kiderült, hogy az ukrán hadseregnek először is a saját maguk telepítette hatalmas aknamezőkön kellene átjutnia, amelyen – mint korábban büszkén mutogatták, sorban robbantak fel az orosz tankok –, majd az orosz árkok és egyéb védművek bonyolult hálózatán, amelynek a kiépítésére az ellenségnek bőven volt ideje, és amelynek célja olyan helyekre terelni a támadókat, ahol a védekezők tüzérsége ronggyá lőheti őket.
Elözönlötték Magyarországot a húszezresek, nesze neked bankkártya
Bármennyire is kényelmes a készpénzmentes fizetés, a bankjegyek és érmék iránti igény nem szűnt meg, így a készpénzhasználattal kapcsolatos járványügyi félelmek elmúltával – és persze a fizikai üzletek újranyitásával párhuzamosan – tavaly ismét felpörögtek a bankóprések, és a forgalomban lévő bankjegyek értéke átlépte a 8000 milliárd forintot. Cikkünkből az is kiderült, hogy főként a forgalomban lévő húszezresek száma bővült. Míg a koronavírus-járvány idején, 2020-ban és 2021-ben lassult a bankjegykibocsátás üteme, tavaly ismét jelentősen nőtt a kézzel fogható, forgalomban lévő pénz mennyisége. Így az elmúlt év végére már 668 millió bankjegy volt forgalomban, ami 7,1 százalékos bővülés a 2021 végihez képest, és az ütem is lényegesen gyorsabb a tavaly előtti 0,2 százalékos növekedésnél.
Összeomlik a régiónk kiskereskedelme, kapitulált Románia is
Most kezd el igazán fájni az felpörgése az Európai Unióban, és különösen a szegényebb keleti szárnyán, holott a tavaly több évtizedes csúcsokra felszökött éves drágulási ráták már elkezdtek csökkenni. Sorban jönnek ki az áprilisi adatok, a tavasz középső hónapja Közép-Európában a fogyasztók szempontjából siralmasra sikeredett, és a klubhoz csatlakozott Románia is, ahol a jövedelmek korábban ellensúlyozni tudták az infláció pénztárcákra gyakorolt áldatlan hatását. A magyar forgalom márciushoz képest 0,9 százalékkal csökkent, miközben 3,7 százalékos pofont kaptak a romániai háztartások, amelyeknek ez merőben szokatlan, hiszen náluk az utóbbi egy évben ez csak a negyedik, és messze a legnagyobb havi visszaesés. Eddig bírta náluk a fogyasztók pénztárcája.
Csodát tett a horvát gazdasággal az euró
Közel fél évvel az euró bevezetése után délnyugati szomszédunknál már érezhetők a közös valuta előnyei. Erről a Horvát Nemzeti Bank (HNB) elnöke beszélt egy zágrábi konferencián. Boris Vujcic szerint ennek legfőbb jele, hogy sokkal több érkezik az országba, mint azt előzetesen várták. A HNB ezért módosította az éves GDP-növekedésre vonatkozó becsléseit, a mutató ugyanis szerintük 1,5 helyett 2,9 százalékkal fog nőni ebben az évben.
