késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Suhajda Szilárd utolsó előkerült fotója és a Wagner-vezér jóslata – heti összefoglaló
Hiába teltek el hosszú napok a tragikus csúcskísérlet óta, Suhajda Szilárd drámája még ma is foglalkoztatja a magyar közvéleményt, bármelyik oldalon is álljanak az emberek. Így nem csoda, hogy a Világgazdaság legolvasottabb cikke az elmúlt napokban az volt, amelyben arról írtunk: előkerült egy új szemtanú és egy utolsó fénykép a magyar hegymászóról, ez pedig egyben meg is cáfolta a magyar hegymászó halálának legelterjedtebb teóriáját.
Ben Ferrer, a Seven Summit Climbs csapatának tagjaként május 24-én reggel fél nyolckor tért vissza az Everest csúcsáról, amikor találkozott egy hegymászóval, aki a hegyoldalon ült, a hóban – írja az Explorersweb. Ferrer lefotózta a magányosan üldögélő mászót, majd szóba elegyedett vele.
Megkérdezte, hogy milyen messze van még az Erkély (8400 méter), de közben eléggé fáradtnak tűnt, amiből én rosszul arra következtettem, hogy közli a csapatával a helyzetét, és esetleg visszafordul
– mondta Ben Ferrer, hozzátéve, az alaptáborban már beszélgettek egymással. A férfinak ezután Suhajda röviden annyit mondott, hogy rendben van, majd lassan felállt, és továbbindult.
Sokan egyébként a mai napig nem voltak képesek túllépni a történteken, sajnos többségében negatív véleményvezérek osztották az észt, nekik is üzent a héten Kandrács Ildikó, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elnöke.
A rettegett Wagner-vezér két hetet ad az oroszoknak a jelentős vereségig
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz zsoldoshadsereg vezetője ismét bírálta, hogy az Ukrajnát támadó orosz erők elvesztettek egy falut a kelet-ukrajnai Bahmut közelében, és azt mondta, hogy a védelmi minisztérium taktikája két héten belül további kudarcokhoz fog vezetni. Arra reagált, hogy Gyenisz Pusilin, a szakadár donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője nehéznek minősítette a katonai helyzetet Bahmutnál.
Mint ismert: a Wagner csoport elfoglalta Bahmut nagy részét, majd átadta állásait az orosz hadseregnek, de az ukránok sikeresen szétkergették az orosz reguláris haderő egy részét.
Közben a héten egyre több információ érkezett az ukrán ellentámadásról, igaz, köztük volt ellentmondásos is. Például az, amikor kiderült, hogy az ukrán hadseregnek először is a saját maguk telepítette hatalmas aknamezőkön kellene átjutnia, amelyen – mint korábban büszkén mutogatták, sorban robbantak fel az orosz tankok –, majd az orosz árkok és egyéb védművek bonyolult hálózatán, amelynek a kiépítésére az ellenségnek bőven volt ideje, és amelynek célja olyan helyekre terelni a támadókat, ahol a védekezők tüzérsége ronggyá lőheti őket.
Elözönlötték Magyarországot a húszezresek, nesze neked bankkártya
Bármennyire is kényelmes a készpénzmentes fizetés, a bankjegyek és érmék iránti igény nem szűnt meg, így a készpénzhasználattal kapcsolatos járványügyi félelmek elmúltával – és persze a fizikai üzletek újranyitásával párhuzamosan – tavaly ismét felpörögtek a bankóprések, és a forgalomban lévő bankjegyek értéke átlépte a 8000 milliárd forintot. Cikkünkből az is kiderült, hogy főként a forgalomban lévő húszezresek száma bővült. Míg a koronavírus-járvány idején, 2020-ban és 2021-ben lassult a bankjegykibocsátás üteme, tavaly ismét jelentősen nőtt a kézzel fogható, forgalomban lévő pénz mennyisége. Így az elmúlt év végére már 668 millió bankjegy volt forgalomban, ami 7,1 százalékos bővülés a 2021 végihez képest, és az ütem is lényegesen gyorsabb a tavaly előtti 0,2 százalékos növekedésnél.
Összeomlik a régiónk kiskereskedelme, kapitulált Románia is
Most kezd el igazán fájni az infláció felpörgése az Európai Unióban, és különösen a szegényebb keleti szárnyán, holott a tavaly több évtizedes csúcsokra felszökött éves drágulási ráták már elkezdtek csökkenni. Sorban jönnek ki az áprilisi adatok, a tavasz középső hónapja Közép-Európában a fogyasztók szempontjából siralmasra sikeredett, és a klubhoz csatlakozott Románia is, ahol a jövedelmek korábban ellensúlyozni tudták az infláció pénztárcákra gyakorolt áldatlan hatását. A magyar forgalom márciushoz képest 0,9 százalékkal csökkent, miközben 3,7 százalékos pofont kaptak a romániai háztartások, amelyeknek ez merőben szokatlan, hiszen náluk az utóbbi egy évben ez csak a negyedik, és messze a legnagyobb havi visszaesés. Eddig bírta náluk a fogyasztók pénztárcája.
Csodát tett a horvát gazdasággal az euró
Közel fél évvel az euró bevezetése után délnyugati szomszédunknál már érezhetők a közös valuta előnyei. Erről a Horvát Nemzeti Bank (HNB) elnöke beszélt egy zágrábi konferencián. Boris Vujcic szerint ennek legfőbb jele, hogy sokkal több befektetés érkezik az országba, mint azt előzetesen várták. A HNB ezért módosította az éves GDP-növekedésre vonatkozó becsléseit, a mutató ugyanis szerintük 1,5 helyett 2,9 százalékkal fog nőni ebben az évben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.