Összeomlik a régiónk kiskereskedelme, kapitulált Románia is
Most kezd el igazán fájni az infláció felpörgése az Európai Unióban, és különösen a szegényebb keleti szárnyán, holott a tavaly több évtizedes csúcsokra felszökött éves drágulási ráták már elkezdtek csökkenni. Sorban jönnek ki az áprilisi adatok, a tavasz középső hónapja Közép-Európában a fogyasztók szempontjából siralmasra sikeredett, és a klubhoz csatlakozott Románia is, ahol a jövedelmek korábban ellensúlyozni tudták az infláció pénztárcákra gyakorolt áldatlan hatását.
Az, hogy hogyan érinti az infláció a fogyasztást, az nemcsak a drágulás szintjétől függ, hanem attól is, milyen mértékben pótolja ki a drágulást a bérek emelkedése, illetve a jövedelmeikből a jövőre gondolva mennyit tesznek félre az emberek. A szegények számára magas infláció mellett a nagy drágulás nagy béremelések nélkül tipikusan a fogyasztásuk visszafogását jelenti, és ők megtakarítani sem tudnak, ezért is nevezik az inflációt a szegények adójának, amely kiélezi a társadalmi különbségeket. Ez a jövedelemátrendeződés Európa-szerte úgy zajlott, hogy a háború és az energiaválság közepette költségeik emelkedésére hivatkozva a vállalatok egy része – a jövőtől tartva, vagy a mának élve – ezeknél is többet hárítottak a vásárlóikra, a profitjukat duzzasztva.
Magyarországról kedden gyalázatos kiskereskedelmi volumenadatok jöttek ki: áprilisban éves összehasonlításban, naptárhatással megtisztítva 12,6 százalékkal csökkent a forgalom a márciusi, évtizedek óta a legnagyobb visszaesést jelentő 13,2 százalék után.
Ez hatalmas visszafogást jelent a fogyasztásban, ami akkor is igaz, ha
havi szinten, mint kiderült, már kisebb a romlás, mint a szomszédos országokban.
A magyar forgalom márciushoz képest 0,9 százalékkal csökkent, miközben 3,7 százalékos pofont kaptak a romániai háztartások, amelyeknek ez merőben szokatlan, hiszen náluk az utóbbi egy évben ez csak a negyedik, és messze a legnagyobb havi visszaesés. Eddig bírta náluk a fogyasztók pénztárcája.
Ez azt is jelenti, hogy éves összehasonlításban a román kiskereskedelmi volumen 1,5 százalékkal visszaesett, és
éves csökkenésre náluk az ukrajnai háború tavaly kitörése óta nem volt példa.
Tekinthetnénk ezt vízválasztónak is, hiszen a kereskedelmi láncok és beszállítóik számára figyelmeztetést jelent a visszaesés, amire logikus reakció lehetne az árak visszafogása. Ez azonban nem működik ilyen egyszerűen: nálunk ötödik hónapja tart az éves visszaesés, a csehek pedig már októberben megtapasztalták a két számjegyű visszalépést, és áprilisban még mindig mínusz 8,1 százaléknál tartottak.
A szlovákoknál szintén most csattant a furkó: áprilisban hatalmasat zuhant a bolti volumen márciushoz képest, nem kevesebb mint 5 százalékot, és ilyet csak válságidőszakokban éltek át korábban az ország lakói.
Ez azt is jelenti, hogy az éves visszaesés immár náluk is két számjegyű: 10,1 százalék.
Csökkenő reálbérek, zuhanó kiskereskedelmi forgalom Csehországban és SzlovákiábanCsehországéban és Szlovákiában is csökkentek a reálbérek, aminek a hatása megmutatkozik a kiskereskedelmi forgalom visszaesésében is. Északi szomszédunk most Csehországhoz képest egy fokkal jobban áll. |
A korábbi adatokból kiderült, hogy áprilisban már harmadik hónapja zuhant éves bázison a lengyel kiskereskedelmi forgalom is, 7,3 százalékkal. Nem maradt ki a gazdagabb Ausztria sem, náluk öt százalék volt az éves visszaesés.
Ismét hozzá kell tenni: ne felejtsük el, hogy Európa és a régió országaiban is más-más üteműek voltak az apályok és a dagályok az inflációban, eltérő a béremelkedések üteme, illetve a háztartások tartalékainak a nagysága. Annyi azonban biztosan közös, hogy
a tegnapi ütés ma kezdett el fájni, az infláció tavalyi elszabadulása most csíp igazán.
Szintén fontos, hogy bár a nyugati országok magas szintről estek vissza, a változást ott is megérzik, ami pedig Közép-Európát illeti, a mostani visszaesés a fogyasztásban az utóbbi évek-évtized hatalmas felfutását követi. Hiába esett hatalmasat például a magyar kiskereskedelmi volumen, 2015 havi átlagánál így is negyedével magasabb. Fontos, hogy ez az átlag: a szegényeknek nálunk is, mint más országokban is, sokkal jobban fáj.
Az euróövezetben is visszaesett a fogyasztásVisszaesést mutatnak az eurózóna szintén kedden közzétett kiskereskedelmi forgalmi adatai is. Áprilisban nem csökkent tovább a volumen márciushoz képest, de éves szinten még mindig 2,6 százalék a visszaesés a márciusi 3,3 óta. Az euróövezeten belül hatalmasak a különbségek, Németországban például a korábbi adatok szerint a márciusi 8,6 százalék után áprilisban 4,3 volt az éves visszaesés. Hollandiában ezzel szemben 5,3 százalékkal emelkedett a forgalom volumenben. Az euróövezet és egész Európa számára rossz kilátásokat mutat egy másik keddi adat Európa legnagyobb gazdaságából: a márciusi 10,9 után áprilisban további 0,4 százalékkal zsugorodtak a német ipar megrendelései. Ezeket nemcsak az európai, hanem az óceánon túli és a kínai kereslet is befolyásolja, de az euróövezet és Közép-Európa is hatalmas kereskedelmi partner Németország számára. |
Részvénypiac: itt a 14 millió daytrader országa, ész nélkül tőzsdéznek a lakáshitelekből – életveszélyes a helyzet, hatalmas bukás lehet a vége
