A 80-as évek Hollywoodjában még egészen másként mérték az akcióhősöket: megtörhetetlen, vérbeli izompacsirták voltak, akik bárkin és bármin átgázoltak, csak hogy megmentsék szerettüket, vagy elérjék céljukat. Ezt a macsó típust hozta legtöbb filmjében többek között Sylvester Stallone és Arnold Schwarzenegger is. Ugyan a Die Hard előtt egy évvel már elindult egyfajta új hullám, de a Halálos fegyver című film súlyos terheket cipelő főhőse Mel Gibson alakításában még nem hozott nagyobb változásokat. Az igazi nagy durranásra 1988. július 15-ig kellett várni:
pont 35 évvel ezelőtt került ugyanis az amerikai mozikba a Die Hard című film,
amelynek legnagyobb dobása az volt, hogy a megtört, vérző, szenvedő főszereplőt és az ellenfeleket egyetlen zárt helyszínre, egy épületbe zárta, ettől az egész sokkal pörgősebb és akciódúsabb lett. Ez a film akkora hatással volt az akciómozikra, hogy a következő másfél évtizedben sorra jöttek ki a hasonló alkotások: az Úszó erőd, a Féktelenül, és Az elnök különgépe is ennek köszönheti elkészültét, de nélküle ma valószínűleg nem lenne John Wick, de még a Halálos iramban sem.
Fotó: Northfoto
Magyarországon csaknem másfél évvel később, csak 1989 decemberében került mozikba az alkotás – a kissé nyakatekert Drágán add az életed! címmel –, de a tengerentúlon akkor már mindenki az új világsztárról beszélt. A sikerhez természetesen kellett egy remek ellenfél is, a Die Hard nemcsak Bruce Willist, hanem a terroristák vezetőjét alakító Alan Rickmant is berobbantotta Hollywoodba.
Komédiásból akciósztár
Bruce Willis csak a sokadik opció volt az alkotók számára a főszerepre – előtte szinte az összes létező híresebb színészt megkeresték a tervekkel, még Frank Sinatrának is felajánlották –, hiszen addig filmekben maximum nyúlfarknyi szerepeket vállalt, ismertséget pedig igazából csak komikus színészként szerzett A simlis és a szende című vígjátéksorozattal, bár az utóbbinak köszönhetően egy kisebb rajongótábora is volt már.
Kockázatos volt tehát egy akciófilm főszereplőjévé megtenni, de a Fox stúdió kényszerhelyzetben volt, és mindenképp kellett nekik egy arc, akivel reklámozhatták a mozit.
Emiatt pedig kapóra jött Willis, akinek ügynöke megérezte a kínálkozó lehetőséget, és addig ritkán látott gázsit, ötmillió dollárt alkudott ki a színésznek. Ez akkora összeg volt, hogy a teljes büdzsének csaknem az ötödét elvitte.
Filmes szakértők szerint a Die Hard és Bruce Willis a felelős azért is, hogy a nagy sztárok ezután már csak „ötösével” voltak hajlandók tárgyalni, azaz az addigi kisebb gázsiktól elindultak az 5, 10, 15, majd 20 milliós fizetések irányába.
Fotó: AFP
Bejött a kockáztatás
A költségek szinten tartása egyébként például amiatt is sikerülhetett, hogy díszletekre keveset kellett költeni: a film nagy részét ugyanis a Fox Los Angeles-i toronyházában forgatták, csak a moziban átnevezték Nakatomi Plazára. A film végül viszonylag gyorsan, a forgatás befejezése után néhány hónappal került a mozikba az Egyesült Államokban, és bár a kritikusok nem voltak elájulva tőle, nagyon hamar megtalálta a közönségét, és összességében
a gyártási költségének csaknem az ötszörösét hozta a Fox konyhájára.
Nem csoda, hogy azonnal berendelték a folytatást, amely még magasabbra emelte a tétet: 1990-ben került a mozikba a Még drágább az életed című második rész, amely már jóval nagyobb költségvetésből tudott még nagyobb bevételt elérni, noha a fogadtatás itt már jóval vegyesebb volt.
Andy Vajna színre lép
John McClane figuráját a második rész után jó néhány évre pihenőre küldték, és Bruce Willisnek sem igazán fűlt a foga egy harmadik részhez, főleg hogy akkor minden nagyobb filmhez őt akarták a stúdiók, így volt lehetősége válogatni. Ráadásul az előző film producereivel sem szívesen dolgozott volna újra együtt, így a Fox Andy Vajnához fordult, aki cégével, a Cinergivel szállt be a készítésbe. Cserébe a vállalat megkapta a külföldi értékesítési jogokat. A költségek itt már 90 millióra nőttek, de megérte, hiszen az ötrészes filmsorozat második legjobb darabját hozták össze az alkotók, amely méltán odatehető az első rész mellé. Ráadásul a kasszáknál is bizonyított, hiszen világszerte 366 millió dollárt termelt.
Budapesten is robbantgatott McClane
Andy Vajna ugyan producerként csak a harmadik részt felügyelte, de az ötödik elkészültében is nagy szerepet vállalt, hiszen többek között az ő hatására is hozták Magyarországra a munkálatokat. A 2013-as rész a már jóval gyengébb, 2007-ben bemutatott negyediket követte, de mind bevételben, mint minőségben jócskán alulmúlta nemcsak a nyitó trilógiát, de az említett negyedik filmet is.
A Drágább, mint az életed alcímű filmnek valóban a – Moszkvát alakító – Budapest helyszínein voltak a legemlékezetesebb pillanatai. A főváros pedig kifejezetten jól járt a filmmel, hiszen nagyjából 11,5 milliárd forintot költött el az amerikai stúdió Budapesten a forgatásokra.
Az immár tízéves ötödik rész valószínűleg az utolsó is, amelyben Bruce Willis magára öltötte McClane piszkos trikóját, hiszen a színész mostani állapotában már képtelen dolgozni, de talán nincs is szükség egy hatodik részre, mert hiába változtatta meg 35 éve az akcióműfajt és ezzel Hollywoodot az első Die Hard, ma már valószínűleg teljesen más lenne a fogadtatása.
