Vegyesen alakult a boltokban az árstop augusztus elseji kivezetése, a Világgazdaság rögtön az első hatósági árszabás nélküli napon megvizsgálta, hogyan változott bizonyos termékek ára, melyik ment felfelé és melyik lefelé. Az eredmény érthetően érdekelte olvasóinkat, a héten ez a cikk lett a legolvasottabb.
Ebből ugyanis kiderült, hogy bár számítani lehetett arra, hogy nyolc rögzített árú termék esetében nagy változás nem lesz, mivel a kabinet előírta, hogy szeptember végéig ezek a termékek a beszerzési áraknál nem lehetnek drágábbak, az akciókban pedig kettőt közülük annál is olcsóbban kell kínálni.
Ennek megfelelően például a 2,8 százalékos UHT-tej ára is lefelé indult: szinte mindenhol 300 forint alatt lehetett kapni, és a tojás ára is jelentősen leugrott, volt, ahol már 50 forint volt csak a darabja, ahogyan az étolaj is olcsóbb lett. A cukor és a csirkemell ára viszont feljebb ment.
Az ukránok drónokkal támadnak, Moszkva atommal fenyeget
Az orosz–ukrán háború a fronton történő események mellett, illetve azokkal párhuzamosan erős nyilatkozatháborúba is kezd átmenni. Ukrajna és Oroszország vezetői is folyamatosan fenyegetik egymást. A héten például Volodimir Zelenszkij ukrán elnök használta fel az egyébként igencsak trükkös, Moszkva elleni dróntámadást arra, hogy közölje: elkerülhetetlen a háború átterjedése Oroszország területére. Erre Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök sem maradhatott csendben, nyíltan közölte, ha az ukránok benyomulnak orosz területre egy sikeres ellentámadás után, akkor bizony atombombával fog reagálni Moszkva erre a tettre.
Fizessünk-e, vagy sem az uniónak?
Az EU-pénzek körüli hercehurca is véget nem érő ütközetnek bizonyul, hiszen egyelőre senki sem tudja még csak megjósolni sem, Magyarország mikor juthat végre hozzá a helyreállítási alapból neki járó összegekhez. Pedig vannak területek, amelyekre egyébként szívesen küld támogatást Brüsszel. Nemrég például 880 milliárd forintnyi, zöldátállást segítő beruházási támogatást hagytak jóvá.
A fő kérdés még mindig az, hogy mi lesz a többi pénzzel, amellyel kapcsolatban például Schiffer András felvetette, hogy amíg nem érkeznek meg a visszatartott forrásaink, addig ne teljesítsük fizetési kötelezettségeinket sem. Nos, Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője szerint ez nem járható út, ráadásul a befizetés az EU büdzséjébe olyan, mint a nyugdíjrendszer – máshol visszakapjuk.
