Inkább hirtelen felindulásból elmondott ötlet, mintsem alapos terv Schiffer András felvetése, hogy amíg nem érkeznek meg a visszatartott EU-s forrásaink, addig ne is fizessük be a ránk eső hozzájárulásokat – szól a szakértői vélemény.
Fotó: Kurucz Árpád
Schiffer András legerősebb kijelentése a Mandinernek adott interjújában ez volt:
Ha egy meghatározott határidőig nem jönnek meg a források, fel kellene függeszteni a befizetéseket.
Miért és mennyit fizetünk?
Először nézzük tehát, Magyarország milyen jogcímeken fizet be pénzeket az Európai Uniónak.
Három ilyen van:
- az úgynevezett nemzeti hozzájárulás az EU költségvetéséhez,
- a hozzáadottérték-adó arányos befizetése,
- és a vámbefizetések.
Ezek közül az első a legnagyobb tétel: a 2024-es magyar költségvetésben 692,5 milliárd forintot különítettek el rá, és mivel a hazai büdzsé ugyan forintban készül, az EU-val azonban euróban kell elszámolni, létrehoztak egy 690 millió forintos tartalékot is, például az árfolyamkockázatok kezelésére.
Ez a tagállami hozzájárulás a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapul, a mértéke évről évre változik – a mi esetünkben 2020 óta a másfélszeresére nőtt –, és elsősorban az unió tervezett kiadásainak összege befolyásolja, mivel az EU-költségvetés nem halmozhat fel hiányt, ezt pedig a GNI-alapú befizetések korrekciójával biztosítják.
A hozzáadottérték-adó Magyarországon praktikusan az áfát jelenti. Az idevágó szabály, hogy a tagállamoknak az ebből származó bevételek és az átlagos adókulcs hányadosából számított alap 0,3 százalékával kell hozzájárulniuk az EU költségvetéséhez.
A vámbefizetéseknél pedig az az érdekesség, hogy ugyan az Európai Unióba érkező termékeket a tagállamok vámoltatják, de az ebből származó bevételek teljes egészében az EU-s költségvetést illetik meg.
Ugyanakkor a vámoltatás költségeinek fedezésére a tagállamok visszatarthatják a vámbevételek 25 százalékát.
A következő kérdés, hogy Schiffer András felvetésének van-e realitása és főleg jogi alapja.
Fotó: Shutterstock
A rövid szakértői válasz, hogy nincs.
Az EU költségvetése kicsit a nyugdíjak felosztó-kirovó rendszeréhez hasonlít, ugyanis a befizető más jogcímeken visszakap. A hozzájárulás az EU-integráció iránti elkötelezettséget jelenti, ezért is nehezen képzelhető el olyan eset – és alapvetően nem is jogszerű –, hogy egy ország semmit se fizessen be a költségvetésbe, és onnan forrásokat kapjon
– mondta a VG-nek Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője.
Hozzátette: a GNI-alapú befizetés jól leképezi, hogy a nagyobb gazdasági erejű ország többet fizet be, a kisebb kevesebbet, ezért senki sem száll vele vitába. Továbbá nemcsak a mi EU-s befizetéseink között, hanem az költségvetése szempontjából is a legjelentősebb tétel a nemzeti hozzájárulás, mert kiadja a közös büdzsé 70 százalékát.
Ami a más csatornákon visszaérkező pénzeket illeti: még a jó ideje tomboló viták közepette is kapunk forrásokat, például az agrártámogatások akadálytalanul érkeznek, és a zöldátállásra is megszavaztak 880 milliárd forintnyi támogatást.
Fotó: Shutterstock
Jócskán pozitívban zárunk
Az Európai Bizottság kimutatása szerint a legutóbbi, teljesen feldolgozott évben,
2021-ben Magyarország a 27 tagállam közül a harmadik legnagyobb haszonélvezője volt a ki- és befizetéseknek, akkor 4,1 milliárd euró (1600 milliárd forint) pluszban zártunk – nálunk csak Görögország és Lengyelország járt jobban.
2024-re a magyar költségvetés a nettó egyenleg szerint ennél is nagyobb, 2367,5 milliárd forintos pluszt tervezett be, ami a 2,7 százaléka.
Ezeket a pozitívumokat rontja a Brüsszellel fennálló vitája a magyar kormányzatnak, és amúgy a lengyelnek is, hiszen onnan is tetemes forrásokat tartanak vissza.
Máshol mit gondolhatnak?
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékén oktató docenstől megkérdeztük, hogy más tagállamban is támadhatnak-e hasonló ötletek, ám ezt nem tartja valószínűnek.
Pásztor Szabolcs úgy fogalmazott: lehet, hogy elhangzott valahol hasonló felvetés, de nem szökkent szárba, így nem is vitte át a nemzetközi ingerküszöböt, mivel az EU-költségvetéshez szükséges nemzeti hozzájárulást konszenzus övezi.
Megjegyezte: a GNI-alapú befizetést nem szimpátia vagy politikai hovatartozás irányítja,
hanem a jogszabályból adódó kötelezettség, továbbá hatalmas összeg EU-szinten, ugyanakkor, ha azt vizsgáljuk, a teljes GNI mekkora hányadát utalják be a tagállamok, már sokkal kisebbnek hatnak a számok, ugyanis a mérték átlagosan 0,7 százalék.
