A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) közleménye szerint szeptember 6. és 22. között érdemes leginkább az üstökös észlelésével próbálkozni, mert akkor a Hold nem zavarja a láthatóságát. A Svábhegyi Csillagvizsgáló szeptember 16-i Csillagkapu elnevezésű programjában az üstököst is megtekinthetik majd a látogatók.

NASA/JPL-Caltech/UMD Hartley 103P
Az éjfél előtti órákban az üstökös viszonylag alacsonyan, 20-30 fokos horizont feletti magasságban lesz látható.
Fotó: NASA / JPL-Caltech / UMD

A 103P/Hartley üstökös egy ovális alakú égitest, amelynek a magja kicsi, nagyjából 1,6 kilométer átmérőjű. A periodikus üstökös keringési ideje nagyjából 6,47 év, legutóbb 2017-ben közelítette meg a Napot.

A 103P/Hartley arról is nevezetes, hogy a Deep Impact űrszonda az Epoxi program keretében 2010-ben 694 kilométerre megközelítette, és fotókat készített róla. Ezzel a 103P/Hartley volt az ötödik üstökös, amelyet űreszköz megközelített. Az üstökösmag felszínén nagyjából 50-80 méteres világos képződmények is találhatók, amelyek fényvisszaverő képessége az átlagos érték két-háromszorosa.

Az üstökös napközelpontját október 12-én éri el. A Földhöz szeptember 26-án lesz a legközelebb, akkor már kisebb távcsövekkel is meg lehet figyelni, szabad szemmel azonban még ekkor sem lesz látható. Az üstökös nagyjából 0,38 csillagászati egységre, vagyis 57 270 000 kilométerre közelíti meg bolygónkat.

Az üstököst szeptember 6. és 22. között lehet a legjobban megfigyelni, amikor a Hold fénye nem zavarja a láthatóságát.

Ebben az időszakban az üstökös először a Perseus, majd az Auriga csillagképben halad át. Az éjfél előtti órákban viszonylag alacsonyan, 20-30 fokos horizont feletti magasságban lesz látható, ezért érdemes inkább a hajnali órákban észlelni, amikor 70-80 fokkal a horizont fölé emelkedik.

A 103P/Hartley üstököst Malcolm Hartley fedezte fel 1986. március 15-én az ausztráliai a Siding Spring Obszervatórium Schmidt-távcsövével.

Jó híreket közölt a NASA: a következő száz évben biztonságban lesz a Föld

A NASA aktívan figyeli azokat a Nap körül keringő égitesteket, amelyek 50 millió kilométeren belül megközelíthetik a Földet. Az ilyen aszteroidák között van esélye olyan röppályának, amely akár keresztezheti is a bolygónk útját. Az űrügynökség mindenkit megnyugtatott, a következő száz évben nem kell aszteroidabecsapódástól tartanunk.