BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egyre okosabbak és ügyesebbek a robotok, de az ember pótolhatatlan – és az is marad

A mesterséges intelligencia (MI) szédítő sebességgel épül be a gazdaságba, az iparba és változtatja meg az életünket, tulajdonképpen egy új ipari forradalom tanúi vagyunk. A Bosch × Richter Innovátorok Napja konferencia előadói abban egyetértettek, hogy az MI nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi tudást: hatékonyabbá, gyorsabbá, jobbá teszi a döntéseket és az üzleti folyamatokat. Kérdés, hogy ez miként fog hatni a mindennapjainkra.

Idén a világ három legnagyobb online óriáscége összesen 120 milliárd dollárt fordít a mesterséges intelligenciához (MI) kapcsolódó fejlesztésekre, ez jól mutatja a terület fontosságát. Magyarországnak is van Mesterségesintelligencia-stratégiája, melynek célkitűzése, hogy 2030-ig 15 százalékos GDP-növekedés jöjjön létre az MI adaptációja révén. A hazai kkv-k körében fontos elérni, hogy 26 százalékkal növekedjen az egy főre jutó hozzáadott érték, továbbá egymillió ember dolgozzon olyan munkakörökben, ahol az MI-t használják feladatok ellátása során – erről a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke, Jakab Roland beszélt a Bosch × Richter Innovátorok Napja konferencián.

Ai,,Machine,Learning,,Hands,Of,Robot,And,Human,Touching,On
Fotó: Shutterstock

 

Az autózásban már jelen idő a mesterséges intelligencia alkalmazása

A járműipar meghatározó szereplői is elkötelezték magukat az MI-technológia mellett. A nemzetközi Bosch csoportnál már idén megvalósul, hogy a vállalat minden terméke és megoldása vagy eleve tartalmaz mesterségesintelligencia-alapú technológiát, vagy a fejlesztésében, gyártásában kap szerepet. Mindebben részt vesz a tavaly átadott Bosch Budapest Innovációs Kampusz is, amely a nemzetközi vállalat második legnagyobb kutatás-fejlesztés központja Európában.

Az MI képességeit a gépi látás és a képfeldolgozás területén már ma is használja a járműipar. A környezeti objektumok felismerése folyamatosan javul, így egyre magasabb szintű önvezetés válik lehetővé. Nemcsak az autózásban, hanem az ipari járművek területén is jelen idő már a mesterséges intelligencia alkalmazása. Ennek egyik példája a Bosch által kifejlesztett, a környezet elemeit felismerő, MI-alapú off-highway radarrendszer, amelynek segítségével akár az építőipari, mezőgazdasági gépek biztonsága és termelékenysége is jelentősen javítható. 

Innovatív vállalatoknál az MI bevezetése a jövőben nemcsak a fejlesztés, hanem a gyártás területén is kötelező lesz

– mondta a Richter Gedeon Nyrt. gyógyszergyártási igazgatója. Szénási Attila szerint jelenleg a gyártásban az egyik fő feladat azoknak az előfeltételeknek a megteremtése, amelyek az MI használatához szükségesek. Meglévő, régebb óta működő technológiák esetén elemezni érdemes, hogy az általuk igényelt fejlesztés (például szenzorok utólagos beépítése, digitalizáció) milyen előnyökkel jár, és mely területen éri meg használni. Új gyártókapacitásoknál, mai technológiák esetén ez nem kérdés, mert eleve adott a mesterséges intelligencia bevezetéséhez szükséges digitalizációs szint.

A mesterséges intelligencia bevonásával az olyan komplex ipari folyamatok is, mint az autógyártás, hatékonyabbá, gazdaságosabbá tehetők – jegyezte meg a magyarországi Bosch csoport innovációsökoszisztéma-vezetője, Pótsa Mátyás. Szerinte a kamerákkal összekötött MI már a gyártás korai fázisában képes „ránézésre” kiszűrni a hibás darabokat. A hibás alkatrészek – mondjuk a csipek – így eleve nem kerülnek beépítésre a komplexebb részegységekbe, és végső soron a járművekbe sem. Ezáltal csökken az autók meghibásodásának valószínűsége, megbízhatóbb lesz a működésük. Sokkal kisebb lesz a gazdasági veszteség is, ha az értéklánc korai fázisában selejteznek le egy hibás alkatrészt, mint ha már egy komplex és drága berendezésbe, járműbe beépítve okozna később komolyabb hibát.

ChatGPT-től a BoschGPT-ig: nyelvi modellek az ipar szolgálatában

Ne gondoljuk, hogy csak a képi feldolgozásban és elemzésben hasznosítható az MI az iparban. 

A közismert és bárki számára elérhető, internetes információkból dolgozó ChatGPT mellett már folyamatban van a „BoschGPT” fejlesztése is. 

Ezzel a vállalat megnyitja az utat a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek ipari felhasználása előtt az érzékeny üzleti információkkal dolgozó zárt, szakmai rendszerekben. Könnyen belátható, mennyivel gyorsabbá, hatékonyabbá teszi egy komplex gyártórendszer működtetését vagy javítását, ha több ezer oldalas gépkönyvek böngészése helyett néhány szóban feltett technikai kérdésünkre azonnali választ kaphatunk a mesterséges intelligencia segítségével – említette példaként a Bosch szakértője.

Egyre okosabbak és ügyesebbek a robotok 

Az analitikus és döntéseket hozó MI mellett egyre nagyobb teret kap a generatív, alkotó mesterséges intelligencia az iparban, és ennek részeként várható, hogy fel fog gyorsulni a robotika fejlődése is. A robotok egyre több ipari adat megtanulásával többféle és egyre komplexebb feladatot tudnak majd intelligens módon végrehajtani. 

A gépek egyre okosabbak lesznek, az MI segítségével sok műveletet átvesznek, az emberek pedig kreatívabb, nagyobb hozzáadott értékű feladatokkal foglalkozhatnak

– véli Galambos Péter, az Óbudai Egyetem robotikaprofesszora. 

Az ember pótolhatatlan – és az is marad 

Többek között az is elhangzott, hogy az MI segítségével a betegek gyógyszereinek kiválasztása, a dózisok beállítása a mainál sokkal személyre szabhatóbb lesz. A mesterségesintelligencia-alapú precíziós gyógyszerelés ráadásul hatásosabbá teheti a terápiákat, és a mellékhatások előfordulását is csökkenteni tudja a jövőben.

Az EESZT bevezetése óta Magyarország az egészségügyi szempontból adatgazdag országok közé tartozik. Ebből a folyamatosan bővülő, rendszerezett adattömegből a mesterséges intelligencia bevonásával rengeteg hasznos, a megelőzést, a gyógyulást szolgáló, akár életmentő következtetés és eredmény nyerhető ki. Az MI segítségével gyorsan és hatékonyan felkutathatók a betegségek komplex kockázati tényezői, a rejtett halálokok, az ellátórendszer gyenge pontjai vagy akár a meglévő gyógyszerek lehetséges új felhasználási területei. A felhalmozott egészségügyi adatvagyon olyan értéket képvisel, melynek a mesterséges intelligenciával történő felhasználását nemzetstratégiai szinten érdemes kezelni. Hosszabb távon nem lesz fenntartható az egészségügy, ha bizonyos folyamatokat nem sikerül az MI alkalmazásával automatizálni. 

Ugyanakkor az emberi kontaktust nem fogja tudni pótolni a mesterséges intelligencia, a gyógyításhoz az emberre mindig szükség lesz 

– tette egyértelművé dr. Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja. 

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.