Az ország számára egyebek mellett gazdasági kitörési pontokat jelenthetnek a fejlett élelmiszer-gazdaság, a korszerű gyógyszeripar, a járműgyártás, az elektromos ipar, benne az akkumulátorgyártás, derült ki a Makronom Intézet hétfői konferenciáján.
A konferenciát videóüzenetben köszöntötte Krausz Ferenc, a közelmúltban Nobel-díjjal kitüntetett fizikus.
A tudós rámutatott, hogy az emberiség a történetében olyan mérföldkőhöz érkezett, amely hosszú évekre meghatározza majd a világ további fejlődését.
Fotó: Móricz-Sabján Simon/Világgazdaság
Olyan új tudományágak, fejlődési területek jelentek meg, mint a big data, azaz az adatok széles körű gyűjtése és felhasználása, a minden területen előretörő mesterséges intelligencia, vagy a biotechnológia és a digitalizáció, melyek további fejlődése beláthatatlan lehetőségeket, de egyben kihívásokat is teremt az emberiség számára. Ezektől nem félni kell, hanem a további fejlődés érdekében minél jobban ki kell használni őket – jelezte a tudós.
A konferenciát Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkárának az előadása nyitotta meg, aki Magyarország elmúlt években lezajlott gazdasági fejődését tekintette át.
A kormány átgondolt és hathatós intézkedései segítettek abban, hogy az ország kikerülte ezeket a csapdahelyzeteket. A kabinet a Gazdasági Versenyhivatallal szorosan együttműködve az ársapkákkal elérte, hogy a fogyasztás terén, ha nem is tudta megszüntetni, de legalább mederben tartsa a fogyasztói árak emelkedését a mindennap vásárolt fogyasztási cikkek, így például az alapvető élelmiszerek terén. A jól meghatározott intézkedések következtében az infláció elkezdett csökkenni, az ország kikerült az úgynevezett technikai recesszióból, és az idei harmadik negyedévben már – ugyan szerény mértékben, de – elkezdett bővülni a hazai gazdaság. Sőt a fogyasztást segíti, hogy már elkezdődött a reálbérek emelkedése is.
Fábián Gergely, iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár elmondta, készül az ország iparstratégiája, amely a várható, kitörést biztosító területekre fókuszál. Jelezte, hogy a magyar gazdaság kibocsátásának növelése érdekében 2024-ben is számos új, az ipart segítő fejlesztési program indul majd. A kormány szeretné elérni, hogy a beruházási ráta továbbra is 30 százalék körül maradjon. Az államtitkár jelezte: nemcsak arra kell figyelnie a kabinetnek, hogy a beáramló működő tőke (az FDI) magas szinten maradjon, hanem arra is, hogy a magyar cégek külföldi befektetései is bővüljenek. Ebben a folyamatban olyan hazai nagy cégek az éllovasok, mint az OTP, a Mol, a 4IG.
Az államtitkár szerint az elmúlt 30 év sikeres az ipar fejlesztése terén, de mostanában jelentős új geopolitikai kihívásokkal kell szembenéznünk. Magyarország energetikai kitettsége jelentős, ezért, igen gyorsan, amennyire csak lehet, át kell állni a zöld energiára, ezzel is növelve az ellátásbiztonságot. Nagyon fontos, hogy a munkaerő magas felkészültségét megőrizzük, ezzel együtt a digitalizációt „rohamléptékben” kell fejleszteni. Az ország számára egyebek mellett gazdasági kitörési pontokat jelenthetnek a fejlett élelmiszergazdaság, a korszerű gyógyszeripar, a járműgyártás, az elektromos ipar, benne az akkumulátorgyártás.
