Idén filmes ízekre hangolt a Debrecziner Gourmet Fesztivál

A sztárséfeket, topkategóriás éttermeket és látványelemeket is felvonultató Debrecziner Gourmet – melynek helyszíne a Nagyerdő ölelésében megbújó Békás-tó – mindig tematikus kihívás elé állítja a résztvevőket. Az idei, filmekre hangolt gasztromustrán ennek szellemében inspirált ételt Szindbád velőscsontja, adta magát a Lecsó című film címadó fogása. A Fácánligetnél kubai vendégmunkások street foodja ihlette a mangalicából készülő Cubano szendvicset, az Ikon egy Forrest Gump rákászhajója nyomán megálmodott kreációval és a Zimmer Feri szaladó kolbászok jelenetére hangolva kigondolt debreceni párosal állt elő. 

A Michelin Guide által egy tányérral jutalmazott Horgonyzó kisvendéglő Matula bácsi haltepertőjét készítette el, amit a nagy érdeklődésre tekintettel alig győzött sütögetni. Tom és Jerry dobálós steakje ugyancsak sztárnak bizonyult, nem beszélve a Grillakadémia felejthetetlen Mangalica-rajzfilm-steakjéről, amelyre a nagy érdeklődésre tekintettel fél órát is türelmetlenkedés nélkül vártak azok, akik hírét vették a szemfülesektől mennyei ízének. Ugyanők kínáltak nagyon kiváló negyedfontos sajtburgert is, amit annak ellenére vásárolt fél tucatjával a nagyérdemű, hogy hamburgert kis túlzással szinte minden standon kaphatott.

Az éttermek standjai mellett egy színpad és egy látványfőzőkonyha is várta a résztvevőket. A Mák restaurant képviseletében Mizsei János, a Hilton Garden Inn színeiben Balogh Roland, A Leves és Burgertől Bárczi Tamás készített izgalmas fogásokat, a Buja Disznók színeiben Bíró Lajos alkotott meglepő fordulattal tarhonyából „kaviárt”, az idén Debrecen borává választott nedűket pedig Kovács Pál mutatta be az érdeklődőknek.

A Bortársaság jóvoltából gyakorlatilag az összes neves hazai bortermelő legszebb nedűje kóstolható volt a fesztiválon, az exkluzív pezsgőkínálatról pedig a debreceni Kreinbache-ambassadorként is dolgozó Ikon gondoskodott az Oszkár-gála előtt tisztelegve. Champagne-standjukon – némiképp ellentmondva a Nem kell mindig kaviár című film üzenetének – osztrigát és kaviárt – méghozzá egy itthon még kevésbé ismert lengyel tokhalkaviárt – is kínáltak. 

Maradandó nyomot hagyott az Ehető erdő

A „filmeket főző” idei debreceni gasztroesemény  kétségkívül egyedi élményt nyújtott, az viszont egyelőre kevéssé látható, hogy hagy-e majd maradandó nyomokat a szakmán. Az idei – kissé őrült – tematikával szemben ugyanis a fesztivál eddig konszolidáltabb trendeket követett: tavaly például a fenntarthatóság jegyében, de alapanyagmegkötés nélkül készültek az ételek – a tűz, víz, levegő, föld, színek és állatok hívószavakra rezonáltak. 

A fenntarthatóság elve már tavalyelőtt is megjelent, ám akkor nagyon is meghatározott helyről származó alapanyagokkal kellett dolgozni, ugyanis az erdő kincseit kellett az ételekbe csempészni – lehetőleg szokatlan módon. Ez a tematika azonban a kreativitást megmozgató szokatlanság momentumával együtt is egy világtrendbe simult, nevezetesen a nordic cuisione trendjébe, ami szerint a jó konyha a mezőgazdaság termékeit lehetőség szerint természetes alapanyagokra cserélve egyszerre tud környezetbarát és intenzív ízeket felvonultató fine dining lenni. Eszerint a filozófia szerint íródott a fesztivál egyik sztárvendégének, Bózsó Gyulának a nevéhez köthet Ehető erdő című könyv, és ezt ültette gyakorlatba a miskolci Végállomás étterem is, amikor a bükki erdők ehető kincseinek promotálásába fogott, most már nyugodtan mondható, hogy országos sikerrel.

Az Ikon étterem egyebek makkra és fa somra épített friss ízű ételkreációkkal, valamint a gombás ételek újragondolásával válaszolt a kihívásra, meglehetősen fenntartható módon, hiszen Thür Ádám séf azóta is folyamatosan az étlapon tartja ezeket az erdők kincseit magukban foglaló ételeket. Az Ikonban a hangsúly leginkább a gombákon van, többnyire kucsmagombát, szegfűgombát, ízletes rókagombát és tinórut használnak. De megjelenik a kínálatban a homoki fehér szarvasgomba is, amelyből újabban egyre többet találni a Debrecennel határos Dél-Nyírségben, és édes íze miatt leginkább a desszertekben van a helye – legalábbis a séfek egy részének véleménye szerint.

Tonka fagyi Charlie után szabadon

A desszert a Debrecziner Gourmet Fesztiválon is megtalálta a helyét. Az évről évre visszatérő, francia stílusú Jarden cukrászda most is kitett magáért: Jack Sparrow kedvenceként egy rum-ananász-kókusz különlegességet kínált, az Indul a bakterház Bendegúzát pedig egy szilvás-túrós gombóccal idézte meg, amit tejfölhabbal álmodott meg. Mozira hangolva készítették el fehér csokis mousse-szal elképzelt popcorn desszertjüket, a Charlie és a csokigyárból pedig megalkották Vonka fagyiját, amelyet szójátékkal Tonka fagyinak neveztek el, amiben tonkabab mellett sós karamell, saját maguk által készített gumicukor és pillecukor is található, a tetejére pedig cseresznyeöntet került. 

Májer Erika cukrászdatulajdonos szerint ez volt a standjuk legnépszerűbb desszertje. De nem volt népszerűtlen a Varázs brownie sem, amelynek eredetijétől a Valami Amerika Terka nénije betépett – ám a Jardin standján szigorúan tudatmódosító szerek nélkül, csokiból és egy kis fehér szarvasgomba hozzáadásával készült. És hogy ne legyen unalmas a kínálat, az előbbi desszertek macaron- és fagylaltváltozatát is elkészítették, Májer Erika pedig nem hagyná kárba veszni a hónapok fáradságos munkájával kidolgozott új recepteket, ezért azt tervezi, hogy a kreációk többségét hosszabb távon is a kínálatban tartja.