Erre költjük a megtakarításainkat

Kiváló első fél év áll a magyar biztosítási szektor mögött, az ágazat díjbevétele 11,5 százalékkal, 684 milliárd forintra nőtt. A bővülés kétharmadát az életbiztosítási terület hozta, a díjbevétel itt 47 milliárd forinttal, 18 százalékkal, 366 milliárd fölé emelkedett. Ezen belül figyelemre méltó, hogy a nyugdíjbiztosítások száma 10 százalékkal nőtt, és megközelítette a 400 ezret. A nyugdíjbiztosításokból származó díjbevétel a szerződésszámnál is gyorsabban, 13 százalékkal, 58,4 milliárd forintra emelkedett, ami azt jelenti, hogy egy átlagos szerződésre az egy évvel korábbi 143 ezer helyett már közel 147 ezer forintot fizettek be a biztosítottak.

Ennél is markánsabb növekedés látszik az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött, úgynevezett unit-linked életbiztosításokra elköltött pénzeknél: az ilyen szerződésekből származó bevétel 21,5 százalékkal emelkedett az első fél évben. Az a tény, hogy az első hat hónapban a tavalyi 175 ezer forint helyett már 208 ezret költöttünk átlagosan egy-egy unit-linked biztosításra, azt mutatja, hogy 

az embereknek a koronavírus múltával igenis van elkölthető pénze, amelynek helyet keresnek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint közel 70 milliárd forint friss pénz érkezett idén az első fél évben az életbiztosításokba. Ennek több mint harmada unit-linked biztosításokban kötött ki. Ez pedig azt mutatja, hogy az emberek jó része továbbra is elsősorban invesztícióként tekint az életbiztosításokra, s persze azt is, hogy a hosszú évek alacsony kamatai után most már egyre többen szeretnének komolyabb hozamot elérni a befektetéseiken.

Az út jó, a biztosítói vagyonkezelők általában jól teljesítenek a befektetési versenyekben, ám nem árt figyelmeztetni arra sem, hogy a befektetéshez kötött életbiztosítások sajátja, hogy sokszor csak minimális a mögöttük álló biztosítási védelem. Ha pedig a felhalmozási időszak elején ér valakit tragédia, a biztosításban felgyűlt összeg a töredéke lehet annak, mint ha a pénzét – vagy annak egy részét – sima kockázati életbiztosításba fizette volna, s csak a többit invesztálta volna különböző instrumentumokba. Ebben az esetben ugyanis a biztosító súlyos tízmilliós kártérítést fizet, ami lényegesen magasabb összeg, mint a megtakarításon kamatokkal együtt évek alatt összegyűjt pár százezer, egy-két millió forint. Persze, sokan ezt úgy fogják fel, mintha a halálukra kötnének fogadást, emiatt azután a kockázati életbiztosítások döntő részét magában foglaló halálesetre szóló életbiztosítások díjbevétele közel 3 százalékkal csökkent éves összevetésben az első fél évben.

Az MNB adatai arra is rávilágítanak, hogy bizony a megtakarítások nem egyenlően oszlanak el a polgárok között. 

Az a tény ugyanis, hogy a unit-linked díjbevétele úgy tudott több mint ötödével, 23,4 milliárd forinttal növekedni, hogy közben a szerződések száma mindössze 0,6 százalékkal, kevesebb, mint 4000 darabbal nőtt, azt mutatja, hogy inkább a már meglévő szerződésekkel bírók vállaltak többletbefizetést. 

A money.hu gyűjtése szerint a biztosítók életbiztosítás-szerződéseinek száma összességében szerény mértékben csökkent. A kimutatások alapján ez a visszaesés döntően a hitelfedezeti életbiztosítások számának több mint 20 százalékos csökkenésével magyarázható. Míg két éve még közel 67 000 jelzáloghitel-adóst védett a tragédia ellen hitelfedezeti biztosítás, addig ez a szám idén júniusban már nem érte el a 45 ezret. Pedig ez a konstrukció védi talán a legjobban a hitelfelvevőket (és családjukat), hiszen a biztosító a díjért cserébe azt vállalja, hogy a biztosított balesetből vagy betegségből eredő halálesete vagy 50 százalékot meghaladó maradandó baleseti egészségkárosodása esetén kifizeti a fennálló hiteltartozást. 

A visszaesés egyik oka az lehet, hogy a moratóriumba bekerült ügyfelek jó része úgy gondolta, ebben az időszakban felesleges fizetni a hitelfedezeti életbiztosításért, hiszen nem nyomja őket a törlesztés terhe. Ugyanakkor fontos tudni, hogy tragédia ebben az időszakban is bekövetkezhet, és a hátramaradottaknak a moratórium alatt meg nem fizetett törlesztést is vissza kell a későbbiekben fizetniük. A moratórium idején a hitelfedezeti biztosítások egy részénél elérhető szolgáltatás az, amely értelmét vesztette: ez azt vállalta, hogy munkanélküliség, valamint keresőképtelenség esetén bizonyos időszakra a biztosító átvállalja a hitel törlesztését. Fontos azonban látni, hogy ez csak a konstrukció egy része, az igazi védelmet az jelenti, hogy a hitelfelvevő nem hagy maga után adósságot a családnak, ha valamilyen tragédia bekövetkezik. Természetesen erre a célra a hitelfedezeti biztosítás mellett valamilyen kockázati életbiztosítás is megfelelő lehet, hiszen a kártérítési összegből is fizethető és lezárható a hiteltörlesztés.