A lakásfelújításokat is figyelembe véve bővítették a kötelező jótállást

Számottevően bővült január 1-jétől a kötelező jótállás alá tartozó termékek köre, egyebek mellett a napelemmel, a drónnal vagy az elektromos rollerrel, de

a gyártóknak 2021-től jótállást kell vállalniuk pél­dául a 10 ezer forintnál drágább nyílászáróra, redőnyre, garázskapura, csaptelepre, kádra és zuhanykabinra is.

Vagyis a bővítés nagyban összefügg az építkezéshez, lakásfelújításhoz kapcsolódó cikkekkel. Egyes termékeket szakembernek kell üzembe helyeznie, ez leggyakrabban talán a gáztűzhelyekkel fordul elő, akár hosszú idővel a beszerzésük után is. Ha a beüzemelés a vételt követő hat hónapon túl történik meg, a jótállás kezdő időpontja a termék megvásárlásának napja lesz. Ha hat hónapon belül, akkor továbbra is a beüzemelés napján kezdődik a jótállási idő, amely értékhatártól függően akár három év is lehet.

Legalább ilyen fontos szabályváltozás a sávos jótállás bevezetése. A vásárló joggal várja el, hogy a drágább termékek használhatóságáért, minőségéért hosszabb ideig vállaljon felelősséget a gyártó.

Továbbra is egy év marad a jótállás a 10 és 100 ezer forint közötti árucikkekre. A 100 ezer forintnál drágább termékekre azonban már két, a 250 ezer forint fölöttiekre pedig három évig érvényesíthetjük jótállási igényünket. A fogyasztóvédelmi szakterületért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium indoklása szerint a változtatás fenntarthatósági célokat is szolgál, hiszen arra ösztönzi a gyártókat, hogy tartósabb termékeket állítsanak elő, így csökkenhet az elektronikai és egyéb hulladékok mennyisége.

Fontos tudni, hogy csak magánszemély minősül fogyasztónak, cég még akkor sem, ha az üzleti tevékenységén kívül vásárol

– hívta fel a figyelmet Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere. Aki cégként vásárol, praktikusan számlát kér a vásárlásról, annak tisztában kell lennie azzal, hogy a vállalkozások közötti szerződéseknél a jogszabály nem ír elő jótállási kötelezettséget. A szakértő szerint ez nem jelenti azt, hogy az eladónak a céges vevő esetében nem kell felelősséget vállalnia, hogy az általa eladott termék megfelelően működik, de egyrészt ez a felelősség szélesebb körben korlátozható, másrészt így a vevőnek nem feltétlenül lesznek meg azok a bizonyításra vonatkozó kedvezményei, amelyek egy magánszemélynek a rendelkezésére állnak.

Bár szigorodik az eladók jótállási felelőssége, a változás nem érinti az online rendelt termékek 14 napos visszaküldési lehetőségét, mert az a jótállástól független előírás, a visszaküldés nem csak a hibás termékekre vonatkozik

– tette hozzá a Niveus jogi partnere. Kitért arra is, hogy a rendelet ugyancsak változtatott a jótállás tartalmán, szigorítva a kiskereskedőkre vonatkozó határidőket és kötelezettségeket. Így ha a hibás terméket az eladó 15 napon belül nem tudja kijavítani, akkor ezt jeleznie kell, ha pedig 30 napon belül sem, akkor köteles kicserélni. Szintén cse­rekötelezettsége van, ha negyedszerre romlik el ugyanaz a termék. Ha pedig valamilyen okból nem tudja kicserélni az eladó a terméket, akkor nyolc napon belül vissza kell fizetnie a vételárat. Emellett jelentős adminisztrációs könnyítés, főleg a webshopoknak, hogy a jótállási jegyet elektronikusan is meg lehet küldeni, tehát már nem kell külön kinyomtatni.