Matolcsy: A közszolgáknak el kell dönteniük: nyugdíj vagy bér

A kormány meghozta azokat a döntéseket, amelyek segítségével az uniós kívánalomnak megfelelően 2012 és 2014 között is 3 százalék alatt marad a hiány - mondta el sajtótájékoztatóján Matolcsy György. Erre a miniszter szerint azért van szükség, mert a 2012-es évben jelentősen módosult a magyar gazdaság teljesítménye mind a külső, mind a belső tényező miatt.

A kormány számításai szerint a gazdaság első félévi 1,2 százalékos gazdasági zsugorodás után stagnálhat a második félévben a hazai gazdaság, de az éves összteljesítmény így is a negatív tartományban maradhat.

A felfelé módosított cél alapján az idei évben így 2,7 százalékos lesz a hiány. Ennek érdekében miniszter  397 milliárd forint értékű kiigazítási programot jelentett be.  A hiánycél a jövő évben is 2,7 százalékos lesz, és a miniszter szerint az intézkedések következtében a hiánycél hosszú távon, különleges bevételek nélkül is tartható lesz. A kabinet ezért strukturális költségvetési módosító intézkedéseket tesz:

- Első lépésként 133 milliárd forintot zárolnak a költségvetésben, elsősorban a minisztériumoknál, ez szerinte közvetlen hatása nem lesz a lakosságra.

- 15 százalékról 5 százalékra csökkentik az uniós támogatásokhoz nyújtott költségvetési finanszírozást, ez 50 milliárd forintos megtakarítást jelent.

- A közszolgák vagy nyugdíjat vagy bért kaphatnak, a kettőt egyszerre nem.

- A következő három évben a nyugdíjba menő közszolgálati létszámot nem töltik fel új munkaerővel.

- 2014 január 1-ig elhalasztják a pedagógusoknak szánt béremelést, ezzel 73 milliárd forintot takarítva meg. De ha a jövő év közepére a költségvetés jobb helyzetben lesz, vagyis 2013-ban 1 százaléknál magasabb lesz a növekedés, akkor halasztás nélkül hajtják végre a béremeléseket.

- A szociális támogatások egy részénél felső korlátot vezetnek be, hogy ez kiket érint, még nem dőlt el, de a gyermekneveléssel és családokkal kapcsolatos támogatásokra ez biztosan nem vonatkozik. A döntéstől 8-10 milliárd forintnyi megtakarítást vár az állam, vagyis ez a miniszter szerint elsősorban az igazságosságról szól: akik 47 ezer forint nettó bért kap közmunkásként, az ne kapjon ezt meghaladó önkormányzati támogatásokat.

- Az MNB-re kivetett tranzakciós adóval már nem számol a kormány, ezt az Államkincstárra kivetett plusz 30 milliárd forintos tranzakciós adóval pótolják, így a kincstár összesen 40 milliárd forintot fizet majd.

- Emellett 3 ezrelékes tranzakciós adót szabnak ki az ATM-ből történő pénzfelvételre. Ezt a miniszter megfogalmazása szerint a bank és a készpénzfelvevő fizeti meg, a Bankszövetség jelzése szerint ennek mintegy felét háríthatják át az ügyfelekre.

- Matolcsy György elmondta: Magyarországon évente 500-700 milliárd forint értékű áfát nem fizetnek be, ezt a kormány egy a pénztárgépekbe építendő online kapcsolati eszközzel oldaná meg, amelyek kommunikálják a befizetéseket az adóhatóság felé, ezek 95 milliárd forinttal több bevételt jelent.

- A fordított áfát a sertéskereskedelem esetében is bevezetik. A gazdaság kifehérítését szolgáló intézkedésektől összesen 120 milliárd forintnyi pluszt vár a kabinet.

- A kormány arról is döntött, hogy eltörlik a TB-járulékra alkalmazott plafont, eszerint évi 7 millió 8 ezer forint felett is fizetni kell a  10 százalékos munkavállalói TB-járulékot, ez 51 milliárd forintos többletet jelent. Az eredmény: az adófizetők közel 1 százalék valamivel több adót fizet majd.

Matolcsy elmondta: az IMF már nem csak a költségvetést, de a növekedést is szem előtt tartja, így már nagyon közel került a kabinet és a valutaalap nézőpontja. A viták a jövő évi növekedés mértékéről most is tartanak, de mindenki elismeri, hogy Magyarország jövőre visszatér a növekedéshez.

Így látja az elemző

A kiadáscsökkentések, a hatékonyabb adóbeszedés és a kisebb adóemelések valószínűleg kompenzálják azt, hogy a kormány mégsem veti ki a tranzakciós illetéket a Magyar Nemzeti Bankra és lassabb lesz a növekedés – írja elemzésében Gárgyán Eszter, a Citigroup közgazdásza.

A kormány szerint a teljes csomag a GDP 1,3 százalékára tehető, ami majdnem megfelel a Citi (1,5 százalék) által szükségesnek tartott kiigazításnak. A tervezett intézkedéseknek megvalósítási kockázatai vannak, ami az IMF és az EU figyelmét sem kerüli el.

Az intézkedésekkel és a felülvizsgált növekedési várakozással szűkül a különbség a kormány és az EU/IMF álláspontja között – véli a Citi szakértője.

Meglátásunk szerint az IMF és az EU megkérdőjelezheti az ambiciózus adóbeszedési tervet, és esetlegesen további intézkedéseket kérhet a 3 százalék alatti költségvetési hiánycél eléréséhez – véli a szakértő, de a csomag a Citi elemzője szerint pozitív meglepetés a korábbi várakozásokhoz képest.