Enyhülni látszik Magyarország vízfejproblémája
Az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP 14 százalékkal emelkedett 2010 és 2017 között Budapesten, 36,6 ezer PPS-ről 41,9 ezer PPS-re. Az uniós átlaghoz viszonyított egy főre jutó bruttó hazai termék azonban csökkent, az EU átlagához képest 143,6 százalékról 139,2 százalékra – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Budapest 2018 kiadványából. Az országos átlaghoz képest szintén a főváros egy főre jutó GDP-je, igaz, a rendkívül magas, 222,2 százalékos szintről olvadt az előny 205,9 százalékra. A gazdasági súly csökkenése meglátszik az országos bruttó hozzáadott termékből kihasított arányon is, ami 38,4 százalékról 36,8 százalékra mérséklődött, ez gazdasági szempontból a vízfejprobléma enyhülését jelzi.
A főváros országon belüli gazdasági súlyának visszaesése elsősorban annak tudható be, hogy mind az ipar, mind az építőipar aránylag kis része működik Budapesten: az előbbinek a 17,8, míg az utóbbinak a 23,9 százaléka.
Ezt az magyarázza, hogy a most folyó nagy infrastrukturális fejlesztések a vasútra és a közúthálózatra koncentrálnak. Az információ-kommunikáció és a pénzügyi, biztosítási tevékenység viszont egyértelműen a fővároshoz köthető, az előbbi szektor 73,2 százaléka Budapesten üzemel, az utóbbinál pedig 78,8 százalék ez az arány. Az adminisztratív, tudományos tevékenységek, a művészet, a kereskedelem és az ingatlanügyek is felülreprezentáltak a fővárosban.
A KSH összegzése szerint 2018- ban 2138 milliárd forint volt a vállalati és a közszféra beruházásainak értéke, ebből 1513 milliárd forint a budapesti cégek fejlesztésének és 542 milliárd forint a költségvetési szektornak köszönhető. Ez utóbbihoz 445 milliárd forinttal járult hozzá a központi költségvetés. A fejlesztések nagyjából fele-fele arányban voltak épület-, illetve gépberuházások. A legtöbb fejlesztési pénz az ingatlanügyek területére folyt be két éve (342 milliárd forint), ami 53,1 százalékkal volt több, mint 2017-ben. A második legnagyobb fejlesztési forrás a közigazgatás területére érkezett – mintegy 311 milliárd forint -, valamint a szállítás és raktározás területén is jelentős, 295 milliárd forint értékű beruházás valósult meg.
A főváros egyik sikerágazata a turizmus lett az elmúlt években, ezt a Budapestre érkező turisták számának 1,75-szörösére duzzadása is jól mutatja: 2018-ban már 4,5 millióan látogatták meg a fővárost – ebből 3,8 millió külföldi -, összesen 10,3 millió vendégéjszakát eltöltve. A szállodák száma a 2010-es 115-ről 201-re emelkedett, az ágyak száma 44 ezerre bővült. A legnépszerűbb hónap augusztus volt 2018-ban, amikor a vendégéjszakák száma átlépte az egymilliót.
A cikkünk eredeti verziója több pontatlanságot tartalmazott, ezeket a KSH kérésére javítottuk. A cikk eredeti verziójában 2017-ben az egy főre jutó GDP Budapesten az országos átlag 105,9 százaléka volt, valójában a tényleges adat 205,9 százalékát tette ki, valamint a fővárosba látogató külföldiek száma nem 3,5 millió fő volt, hanem 3,8 millió fő 2018-ban. Az esetleges kellemetlenségekért elnézést kérünk és köszönjük a statisztikai hivatal észrevételeit.
