Projekt a jogszerű foglalkoztatásért

Októbertől pályázhatnak a jogszerű foglalkoztatás támogatására munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervezetek a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében, a rendelkezésre álló összeg 2,4 milliárd forint. Az érdekképviseletek 240–400 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre a Világgazdaságnak elmondta: a program egyik célja, hogy a munkavállalók és a munkáltatók naprakész, ingyenes jogi segítséget vehessenek igénybe munkajogi, társadalombiztosítási, valamint adójogi és vállalkozási kérdésekben is. A szakszervezeti szövetség már évek óta működtet jogsegélyszolgálatot – a Jogpontokat – az ország 136 településén annak a konzorciumnak a tagjaként, amelyben munkavállalói oldalról még az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vesz részt, a munkáltatói érdekképviseletek közül pedig az Áfeosz–Coop Szövetség, az Iposz (Ipartestületek Országos Szövetsége), az Okisz (Országos Kisipari Szövetkezetek Szövetsége) és a Kisosz (Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége). A konzorcium a jövőben bővül a Liga Szakszervezetekkel és a közszolgáltató vállalatok munkaadóit tömörítő Stratosszal. A munkavállalók gyakorlott jogászoktól kaphatnak segítséget személyesen vagy akár elektronikus formában is a Jogpontokon.

A Munkástanácsok elnöke hangsúlyozta: manapság sem fehér holló a munkaszerződés nélküli alkalmazás, és az sem ritka, hogy négyórás munkavégzésben egyeznek meg, majd mégis nyolc órában dolgoztatják a munkavállalót. Nem egy munkáltató semmibe veszi a dolgozó jogát a szabadság kivételében, a munkaidő-beosztásban, túlhajszolja a munkavállalót, az elrendelt túlórát viszont nem fizeti ki. A Jogpontok ilyen törvénysértések esetén is tudnak segíteni a kiszolgáltatott dolgozóknak. Palkovics Imre elmondta, hogy a munkaügyi ellenőrzések azt mutatják: a munkáltatók négyötöde megsérti a hatályos törvényeket. Előfordul az is, hogy egyes munkaadók sutba dobják a szakszervezeti jogosítványokat, legyen szó érdemi, a dolgozókat érintő információk átadásáról vagy éppen a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményéről.

A Munkástanácsok elnöke elszomorítónak tartja, hogy Nyugat-Európához képest az üzleti szférában nagyon alacsony a kollektív szerződések száma, amelyek a munka törvénykönyvéhez képest kedvezőbb kondíciókat adhatnának a dolgozóknak például a bérek, a munkaidő-beosztás, a szabadságolás kérdésében is. Az építőiparban gyakorlatilag nincsenek kollektív szerződések, de a munkavállalói érdekképviseleteket tekintve szervezettnek számító kiskereskedelemben sem jellemző ez a megállapodás a szakszervezetek és a munkaadók között.

A projekt célja az országos egyeztetési, békéltetési, közvetítői, tanácsadási és döntőbírói szolgáltatási hálózat működtetése is, amely segít a kollektív szintű munkaügyi viták rendezésében és megelőzésében. Ezt a tevékenységet segíti az Alternatív Vitarendezési Szolgálat is.