A világjárvány a befektetési szektort is új kihívások elé állította, hogyan vizsgázott ebben a rendkívüli helyzetben a Diófa Alapkezelő?
Évek óta vártunk már egy érdemi tőkepiaci korrekciót, arra viszont velünk együtt senki sem számított, hogy ezt éppen egy pandémia váltja ki. A Diófa Alapkezelő kifejezetten jól jött ki ebből a válságból, büszke vagyok a portfóliókezelőinkre, akik értékpapírokból és ingatlanokból is válságálló portfóliókat építettek, melyek kifejezetten jól viselik a viharos időszakokat. Jól kaptuk el a tőkepiaci hullámokat is, mindezeknek köszönhetően portfólióink a benchmarkokat jelentősen
felülteljesítették.
A rendkívül volatilissá váló piacon mennyire változott meg a hivatásos vagyonkezelők szerepe?
Rengetegen tapasztalják meg most, hogy magánszemélyként nagyon nehéz lekövetni a piacok hektikus mozgásait. Ha valaki havonta csak egy órát foglalkozik a megtakarításaival, és mégis egyedi részvényekkel akar kereskedni, akkor abból nagyon kis eséllyel tud jól kijönni. Nyilván sokaknak van olyan ismerősük, aki elmeséli nekik, hogy mennyit keresett a Tesla-részvénnyel, azt viszont már nem teszi hozzá, hogy tíz másik sztorival mennyit vesztett ezzel párhuzamosan. Tehát azt gondolom, a jelenlegi szituációban határozottan felértékelődik a profi vagyonkezelők szakértelme, akik másodpercek alatt reagálják le a fontos piaci híreket, a gyors árfolyamváltozásokat. A kisebb megtakarítással rendelkezőknek a befektetési alapokat lehet kínálni, ahol profik hozzák meg a befektetési döntéseket, a vagyonosabb befektetőknek pedig a prémium vagyonkezelési megoldásainkat ajánljuk, ahol előre egyeztetett keretek között, de ugyancsak szakembereink hozzák meg rendkívül gyorsan a döntéseket, és közben egyfajta érdekközösségben dolgozunk együtt az ügyféllel. Azt gondolom, hogy a hazai vagyonkezelői piacon leginkább ez utóbbi szegmensben van még tér a növekedésre.
A Diófa Alapkezelő Zrt.-nél milyen megközelítéssel segítik az intézményi és a lakossági befektetők pénzügyi céljainak teljesülését?
Úgy gondolom, hogy kockázatkezelésünk egészen kiváló az értékpapírok és az ingatlanbefektetések tekintetében egyaránt. Az értékpapíroknál ez azt jelenti, hogy óvakodunk azoktól az eszközöktől, amik egy nagyobb piaci korrekció esetén illikviddé válhatnak, illetve az ebben lévő kockázatokat felülárazzuk. Az ingatlanoknál az épületek és a bérlői állomány minőségére fektetjük a legnagyobb hangsúlyt. A mostani helyzetben mutatkozik meg, hogy kik azok a tulajdonosok, akiknek sikerült a meghatározó bérlőikkel hosszú távon is jól működő kapcsolatot kiépíteni, és emellett figyeltek arra is, hogy ne egybérlős ingatlanokat vegyenek, valamint megfelelően diverzifikáljanak ágazatok, cégméretek és lokációk között. Az elmúlt fél év tapasztalata igazolta, hogy nem hiába dolgoztunk az utóbbi hat-hét évben. Nem kellett leértékelnünk ingatlanjainkat, ahogy azon sem kellett izgulnunk, hogy mi lesz, ha bérlőink nem fizetik majd a bérleti díjakat.
A magyarok megtakarítási szokásaiban hozott változást a pandémia?
A járvány során számos család tapasztalta meg az anyagi bizonytalanságot, sokkal inkább előtérbe került az a szemlélet, hogy a megtakarítás létfontosságú. Nekem úgy tűnik, hogy a válság ezáltal kicsit formálja a pénzügyi kultúrát és a megtakarításokhoz való hozzáállást is. Egyre többekben tudatosodik, hogy nélkülözhetetlen legalább egy-másfél évre elegendő megtakarítással rendelkezniük, és ennek kezeléséhez szükség van megbízható, profi vagyonkezelő szakemberekre. Ebből a szempontból hosszabb távon tehát akár még pozitív hatása is lehet a vírushelyzetnek.
A sokak által kedvelt ingatlanbefektetéseknél milyen stratégiát javasolnak?
Az egyedi ingatlanbefektetésekkel szemben a magánbefektetőknek is érdemes a professzionális vagyonkezelők által összeállított, válogatott portfólióval rendelkező ingatlanalapok vásárlását megfontolni. Már csak azért is, mert ezáltal olyan eszközökben szerezhetnek kitettséget – irodaházakra, logisztikai parkokra vagy éppen kiskereskedelmi egységekre gondolok – amiket egy kisbefektető önállóan értelemszerűen nem tud megvásárolni.
Van még tér az ingatlanpiaci növekedésre?
Az utóbbi néhány év döntően a nyilvános ingatlanalapok sikeréről szólt a magyar megtakarítási piacon, és az inflációs félelmek miatt várhatóan a következő évek is erről szólnak majd. Nagyon nehéz ugyanis olyan befektetési terméket találni, ami az inflációval versenyképes hozamot kínál , és ezáltal biztosítja, hogy ne értéktelenedjen el az ember megtakarítása. A kötvények jelenleg rendkívül alacsony hozamot kínálnak, a részvények pedig már egy jó ideje nagyon magas árazáson futnak, így maradnak az ingatlanok és az egyéb alternatív befektetések. Kifejezetten optimista vagyok tehát az ingatlanpiaci kilátásokat illetően, a mostani válság pedig inkább vételi lehetőséget jelent számunkra is, hogy tovább bővítsük portfóliónkat.
A Diófa által kezelt Magyar Posta Takarék Ingatlan Alap (MPTIA) milyen teljesítményt tud felmutatni?
A MPTIA egy éves visszatekintő hozama 5,7 százalék, tehát ha valaki tavaly, nagyjából a MÁP Plusz indulásakor megvásárolta, az jóval magasabb hozamot érhetett el a mi termékünkkel a szuperállampapír első évben fizetett négy százalék alatti kamatánál. Mindezt ráadásul egy olyan magas likviditású ingatlanalappal, amit bármelyik nap visszaválthat, tehát gyakorlatilag azonnal hozzáférhet a pénzéhez. Azt gondolom, ez egy kifejezetten kedvező konstrukció, aminek nagyon kevés versenytársa akad ma a magyar piacon. Ez a magánszemélyeknek is vonzó hozamajánlat, a vállalatok számára pedig messze az egyik legjobb likvid termék a piacon.
Más ingatlanalapokhoz képest milyen előnyöket kínál a MPTIA?
Sikerült felépítenünk egy nagyon jól diverzifikált, szerteágazó portfóliót, de sok múlik azon is, hogy bérlőink hosszú távú, 3-10 éves szerződésekkel rendelkeznek, ebből adódóan egy pillanatnyi hullámvölgy kevésbé okoz problémát nálunk. A professzionálisan kezelt, jól összerakott ingatlanalap egyik legfőbb előnye, hogy a stabil hozamtermelés mellett van egy likvid része is, ami biztosítja a kifizetések fedezetét.
A világszerte egyre népszerűbb fenntarthatósági (ESG-) szemléletet mennyire tették magukévá a hazai befektetők?
Azt tapasztaljuk, hogy az intézményi ügyfeleknél egyre fontosabb ez a terület, és mostanra már a lakossági befektetők is fogékonyabbá váltak arra, hogy a pénzük amellett, hogy fialjon, olyan cégeket gazdagítson, amelyek ilyen szempontok mentén működnek. Ezt a növekvő igényt felismerve indítottuk el a Diófa Jövőkép ESG Befektetési Alapot, ami egy fejlett piaci részvényalap, és összetett modellrendszer alapján válogat a fenntarthatósági szempontoknak megfelelő cégeket a
portfóliójába. Egy ilyen alap azért is fontos, mert ugyanezeket a szempontokat egy kisrészvényes portfóliójában sokkal költségesebb megvalósítani, tehát erre is a befektetési alap az ideális termék.
Arra számítunk, hogy az ESG a következő években egyre népszerűbb befektetési irány lesz, és minden európai alapkezelő ki fog jönni ilyen termékekkel. Mi is tervezünk további lépéseket ezen a területen, gondolkodunk például közvetlenül megújuló energiaprojektekbe fektető alap indításán is.
