Az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a műanyagtermelés, jól mutatja ezt, hogy az 1950-es években még 1,5 millió tonna műanyagot termeltek világszerte, ez 2018-ra azonban 359 millióra emelkedett. A megtermelt műanyaggal együtt pedig nő a műanyaghulladék mennyisége is, az Európai Parlament adatai szerint több mint 150 millió tonna műanyag szennyezi jelenleg a világ óceánjait. 

Így pedig 2050-re az óceánokban és tengerekben több műanyag lehet, mint hal egy becslés szerint. A koronavírus-járvány pedig tovább fokozhatja ezt, gondoljunk csak a műanyagot szintén tartalmazó maszkokra.

Fotó: Shutterstock

Itt a szigorúbb szabályozás

A műanyaghulladék csökkentésére számos intézkedés létezik már a világ számos táján. Az EU-ban és hazánkban például a műanyagból készült termékeknél júliustól jelentős változás jött. 2021. július elejétől ugyanis Magyarországon is érvényben van az Európai Unió egyszer használatos műanyagtermékekről szóló irányelve, amely az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentését célozza és az egyszer használatos műanyagtermékek használatának csökkentésére irányul.

Mindez pedig a dohánytermékeket is befolyásolja: ugyanis a filtert tartalmazó dohánytermékek és dohánytermék-kiegészítők dobozain is feltűnik egy speciális jelölés, „környezetvédelmi figyelmeztetés”. 

Ennek a célja az, hogy felhívja a figyelmet: a termék műanyagot tartalmaz, így azt a megfelelő hulladékgyűjtőbe kell helyezni. A termékek összetétele így a korábbiakhoz képest nem változik, a csomagolásukon jelenik meg a figyelmeztetés.

A csikk is műanyag

Bár a műanyaghulladékról a legtöbbünknek az eldobált műanyag palackok juthatnak eszébe, a cigarettacsikkek ugyanúgy tartalmaznak műanyagot. Tehát ezzel a globálisan egyre nagyobb problémát jelentő műanyagszennyezéshez is nagymértékben hozzájárulnak: az angliai Ruskin Egyetem kutatása szerint évente mintegy 4,5 ezer milliárd cigarettacsikket dobnak el a becslések alapján, a European Environment Agency adatai szerint pedig az európai tengerpartokon 2014 és 2017 között leggyakrabban talált szemét a cigicsikk volt. 

Így jelenleg ez a műanyagszennyezés egyik legelterjedtebb formája. 

Fontos tehát, hogy használat után ne dobjuk el a csikket, hanem a megfelelő hulladéktárolóba tegyük, így ezzel is csökkenthetjük a környezeti ártalmakat.

Fontos az ártalomcsökkentés

A dohányzás természetesen nemcsak a környezetre káros, hanem az emberek egészségére is. Ráadásul ma már tudjuk, hogy a dohányzás számos betegség kialakulásáért felel, és ezek a negatív hatások nemcsak magát a dohányost, hanem a környezetében lévőket is érintik, ezért a megelőzésnek kiemelt szerep jut. A legjobb egyértelműen az, ha el sem kezdjük a dohányzást, és ha már dohányzunk, akkor minél előbb abbahagyjuk. Ha valamiért nem szokunk le, akkor tájékozódjunk a hagyományos dohánytermékeknél alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó füstmentes technológiákról. Ezek égés és füst nélkül működnek, így használatuk során a cigarettafüstben található káros anyagokból is kevesebb jön létre.

A legújabb kutatások szerint az égés során keletkező füst és kátrány felelős elsősorban a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért. 

Az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala szerint közel 7000 vegyi anyag található meg a füstben, és ezek közül több mint 93-ról már bizonyították, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. 

A nikotin sem veszélytelen, egy erős függőséget okozó anyag, ami egyéb negatív hatásai mellett megemeli a vérnyomást, valamint a szívfrekvenciát is.

A dohányzáshoz kapcsolódó kockázatok minimalizálásának legbiztosabb módja még mindig az, ha egyáltalán nem dohányzunk. Ha már dohányzunk, akkor fontos, hogy minél előbb leszokjunk. Azoknak a felnőtt dohányosoknak, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, ma már számos, a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó füstmentes alternatíva áll rendelkezésére, amelyekkel csökkenthetők az ártalmak a cigarettázással összehasonlítva. Az égés nélkül működő, dohányt és/vagy nikotint tartalmazó technológiák használatakor ugyanis nem jön létre sem füst, sem hamu, így ezek az alternatívák – akár 70-95 százalékkal – kevesebb káros anyagot bocsátanak, mint a cigaretta. 

A károsanyag-kibocsátás mértéke azonban nem áll egyenes arányban az egészségkárosító hatás mértékének csökkenésével.

Fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen egyrészt a hosszú távú hatásukat még kutatják, másrészt – egyéb összetevők mellett – így is jut nikotin a szervezetbe. Az biztos, hogy hosszú távon csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával szüntethetők meg teljesen a dohányzás ártalmai.

A hiteles forrásból történő tájékozódás elengedhetetlen. A témában tájékozódhat a megújult www.fustmentes.hu gyűjtőoldalon.

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.