Most taposna igazán Amerikára Merz és Macron, és Magyarországra is behatolnának – ezt az utat találták
A kezdeményezés időzítése nem véletlen: az Európai Unió éppen a következő többéves költségvetési ciklusáról tárgyal, amelyben a médiatámogatások és a közös kulturális projektek finanszírozása is napirenden van. A tervek szerint az úgynevezett AgoraEU keretrendszer átalakítása lehetőséget adhat arra, hogy több forrást irányítsanak határokon átnyúló médiaprojektekbe – ilyen lehet az ARTE bővítése is. A streaming piacot jelenleg az amerikai óriások uralják, mint a Netflix, Amazon Prime Video, Disney+, ezek elérése sokkal nagyobb, mint a létező európai szolgáltatóké.
Az ARTE, mint streaming óriás
A francia–német elképzelés lényege, hogy az ARTE ne csupán egy kulturális televíziócsatorna maradjon, hanem egy valódi, páneurópai streamingplatformmá váljon.
Ennek részeként a jelenlegi többnyelvű kínálatot kiterjesztenék az Európai Unió mind a 24 hivatalos nyelvére, így gyakorlatilag minden uniós polgár a saját anyanyelvén férhetne hozzá a tartalmakhoz. A csatorna már most is jelentős lépéseket tett ezen az úton: 2015 óta folyamatosan bővíti többnyelvű szolgáltatásait, részben uniós támogatások segítségével.
Jelenleg évente mintegy 2 millió euró közvetlen EU-s forrást kap, emellett különböző programokon – például a Kreatív Európa kezdeményezésen – keresztül további támogatásokhoz jut.
Az ARTE szerint ma már az európaiak mintegy 70 százaléka eléri a műsorait saját nyelvén.
Lenyomnánk a Netflixet?
A mostani terv azonban ennél jóval ambiciózusabb: a cél egy olyan európai alternatíva létrehozása, amely képes versenyre kelni az amerikai streamingóriásokkal, mint a Netflix vagy a HBO. Az európai döntéshozók egy része régóta attól tart, hogy a kontinens médiapiaca egyre inkább az amerikai tartalomszolgáltatók dominanciája alá kerül, ami hosszabb távon kulturális és gazdasági függőséget is eredményezhet.
A vita hátterében az is áll, hogy az EU által finanszírozott médiumok szerepe egyre nagyobb figyelmet kap.
Az Euronews például az elmúlt években több mint 350 millió euró támogatást kapott, miközben működését és nemzetközi partnerségeit egyre több kritika érte. Ebben a környezetben az ARTE modellje egyfajta „tiszta” alternatívaként jelenik meg, amely nem hírtelevízióként, hanem kulturális és dokumentumfilmes tartalmakon keresztül szólítaná meg a közönséget.
Hírcsatorna vagy kulturális médium?
Az ARTE hangsúlyozza, hogy nem kíván közvetlen versenybe szállni a klasszikus hírcsatornákkal, inkább kiegészítené a meglévő médiakínálatot. Profiljába dokumentumfilmek, sorozatok, kulturális műsorok és részben hírtartalmak tartoznak, amelyek európai nézőpontból dolgozzák fel a kontinens társadalmi és kulturális kérdéseit.
A kérdés most az, hogy az uniós tagállamok hajlandók lesznek-e jelentősen növelni a közös médiaprojektek finanszírozását.
Ha igen, az ARTE-ból valóban kinőhet egy olyan platform, amely nemcsak kulturális missziót tölt be, hanem piaci értelemben is kihívást jelenthet a globális szereplők számára.
