Hogyan kereskedjünk háború idején? A pánik a legrosszabb tőzsdei tanácsadó
A közel-keleti konfliktus nyomán lejtőre kerültek a tőzsdék, egekbe szállt az olaj ára. Más szóval kitört a pánik a piacokon. Vajon mi a jó stratégia ilyen vészjósló időkben? Tárazzunk ki és vegyünk menedékeszközöket? Ez jól hangzik, csak az a gond, amit eladnánk, annak éppen leesett az ára, amit meg vennénk, annak pont felment. Úgy tűnik, nagyon rossz bolt a portfólió pánikszerű átrendezése.
Pánikban könnyű csapdába esni
Nagyon rossz ötlet hirtelen lépéseket tenni a geopolitikai prognózisok alapján, hiszen az Egyesült Államok, Irán és más országok kormányait is meglepetésként érték a háborúba torkollt közel-keleti konfliktus eddigi fordulatai
– figyelmeztetnek a The Wall Street Journal által megkérdezett szakértők. Példaként a harcok várható időtartamát említik, mondván, az amerikai elnök pár napos kirándulást ígért, ehhez képest már hetek óta tart a konfliktus.
Vannak klasszikus tippek:
- vezető védelmi ipari részvények, mint például a Lockheed Martin, amely idén már 24 százalékot emelkedett, ám az utolsó heti teljesítménye 5 százalékos esés.
- Az energiaszektor is jó tipp lehet, amennyiben a brutális olajáremelkedés a FactSet szerint 7 milliárd dollárnyi friss pénzt pumpált ebbe a tőzsdei szegmensbe. Bár itt is lehet bosszantó volatilitás.
- Az arany mindig menedék, bár elgondolkoztató hogy idén januárban 5300 dollár felett járt a kurzus, most meg 4400 dollár közelében van.
Könnyen csapdába léphet a pánikvásárló, hogy olyan eszközökbe menekíti a pénzét, melybe már beárazódtak a lehetséges kockázatok.
Tetézhetik a veszteséget a portfólióátrendezések
Az előrejelzés nehézségeire hívja fel a figyelmet Mark Higgins, az Irvine-i IFA Institutional befektetési tanácsadója, aki 1790-től napjainkig tekintette át a háborús helyzetekre adott piaci reakciókat.
Legfőbb tanulság a befektetők vaksi rövidlátása.
Valójában a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a piacok sokkal több fordulatot rejtenek, mint azt a szereplők gondolnák. Ezért a lehető legrosszabb megközelítés a félelemmarketing. Az ultragyors kereskedés és a radikális stratégiák gyakran azt eredményezik, hogy a pánikolók csak égetik a vagyonukat.
A portfólió átrendezése, melynek feszült helyzetben sokan a szükségét érzik, hasonló, mint a tetoválás.
Gyorsan el lehet dönteni, a megvalósítás sem túl bonyolult művelet, de nagyon nehéz visszacsinálni, s egy életen át cipelhetjük a következményeket.
Gyakran célravezetőbb a semmittevés, a negatív hullámok kiülése, mint a portfólió kényszeres átrendezése a napi hírek és félelmek függvényében. Ha már mindenképp lépni akar a befektető, talán szerencsésebb kisebb lépésekkel próbálkozni, amelyeknek a kockázata korlátozott.
