Jön az amerikai invázió, Irán erre számít békekötés helyett, fontos fejlemény történt a hadszíntéren
Aligha csökken az olaj és a gáz ára az iráni hadszíntér friss fejleményei alapján, ha más nem történik. Irán hadserege közölte: amerikai invázióra készül, miután megérkezett a Közel-Keletre az amerkai 31. tengerészgyalogos expedíciós egység. Ez bővíti Donald Trump amerikai elnöknek lehetőségeit a háború folytatásához – írta a The Wall Street Journal vasárnap.
Az irániak részéről azzal a körítéssel merült fel az invázió lehetősége, hogy szeretnének már amerikai katonákat ölni. Az iráni hadsereg „türelmetlenül várja a lehetőséget” az amerikai szárazföldi erők megsemmisítésére, amennyiben Trump elnök elrendelné a támadást.
Iráni háború: Izrael Dél-Libanonban nyomul, Irán önkénteseket toboroz "az amerikai-cionista ellenség" ellen
Eközben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök utasította az ország hadseregét, hogy bővítse az általa biztonsági övezetnek nevezett területet Dél-Libanonban. Ez szintén nem a béke közeledtére utaló jel. Minderre hetekkel az izraeli szárazföldi invázió után kerül sor, a libanoni Hezbollah milíciával zajló harcok közepette.
Közben Irán „Janfada” („az Élet feláldozása”) néven kampányt indított önkéntesek toborzására az amerikai erők elleni harcra – derül ki egy Iránban mobil-előfizetőknek küldött szöveges üzenetből – jelentette az amerikai lap.
Az amerikai–cionista ellenség Irán szigetei és határai elleni fenyegetéseivel egy időben elindult a nemzeti Janfada kampány, hogy kinyilvánítsa a készültséget az ország területének védelmére
– állt az üzenetben.
Egy iszfaháni lakos arról számolt be: símaszkot viselő biztonsági erők ellenőrzőpontokat állítottak fel szombaton a közép-iráni városban és a környező településeken.
Pakisztán adhat otthont hamarosan az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalásoknak - jelentette be vasárnap mindezeknek ellentmondóan Isak Dár pakisztáni külügyminiszter az MTI jelentése szerint.
Megérkezett a Tripoli kétéltű hadcsoport
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) közlése szerint pénteken megérkezett a térségbe a Tripoli kétéltű harccsoporthoz tartozó amerikai tengerészgyalogosok és haditengerészek egysége – ezt többek közt a Military Times jelentette.
A csoportot az America-osztályú USS Tripoli kétéltű rohamhajó vezeti, amely a hónap elején indult el japán bázisáról. A beérkezett erők között van a fedélzeten tartózkodó 31. Tengerészgyalogos Expedíciós Egység is. A Tripoli-csoportot Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter jóváhagyásával helyezték át.
A csoport érkezésének bejelentése egy nappal azután történt, hogy a Wall Street Journal beszámolója szerint tizenkét amerikai katona megsebesült egy iráni rakéta- és dróntámadásban a szaúd-arábiai Prince Sultan légibázison. A tizenkét sérült közül kettő súlyos állapotban van.
A támadás több amerikai légi utántöltő repülőgépet is megrongált. Akkor történt, amikor az amerikai hadsereg tovább erősíti jelenlétét a térségben.
A Pentagon már szerdán megerősítette: a 82. Légideszant Hadosztály parancsnokságának elemei és egy dandárharccsoport is a Közel-Keletre települ. Az észak-karolinai Fort Bragg bázisról működő 82. hadosztály az amerikai hadsereg gyorsreagálású ereje, és gyakran az elsők között vetik be válsághelyzetekben.
A 31-es egység
- szárazföldi harci elemet is magában foglal, amely egy zászlóalj-harccsoportból áll – egy gyalogos zászlóaljból és harctámogató egységekből –, mintegy 1100 tengerészgyalogossal és tengerésszel.
- Az egység része továbbá a légi harci komponens is, amely billenőrotoros és merevszárnyú repülőgépeket, szállító- és harci helikoptereket, földi kiszolgáló eszközöket és légvédelmi csapatokat foglal magában.
- Egy harci logisztikai zászlóalj is csatlakozik, amely olyan felszereléssel és személyzettel rendelkezik, amely akár 15 napig képes fenntartani egy MEU működését nehéz körülmények között.
Folynak az amerikai hadseregmozgások
A Boxer kétéltű harccsoporthoz tartozó 11. Tengerészgyalogos Expedíciós Egységet szintén lehetséges erősítésként emlegetik. Ez az egység az elmúlt hetekben települt, és jelenleg az amerikai 3. flotta műveleti területén, a Csendes-óceán keleti részén tevékenykedik.
Az amerikai hadsereg szombaton azt is bejelentette, hogy a USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozó – amely korábban amerikai–izraeli műveletekben vett részt Irán ellen – karbantartás céljából a horvátországi Split kikötőjébe érkezett.
Az Epic Fury hadművelet során – amely az Egyesült Államok és Izrael közös hadművelete Irán ellen, és február 28-án kezdődött – eddig 13 amerikai katona vesztette életét és közel 300 sebesült meg.
A sebesültek többsége azóta visszatért szolgálatba a CENTCOM közlése szerint. A pénteki támadás előtt a hírek szerint még 10 amerikai katona volt súlyos állapotban – írja a lap.
Mire elég ekkora amerikai haderőösszevonás?
A The New York Times összesít. Beszámolójuk szerint békeidőben is rendesen körülbelül 40 ezer amerikai katona tartózkodik a régióban hajókon, illetve bázisokon a következő országokban: Szaúdi-Arábia, Bahrein, Irak, szíria, Jordánia, Katar és Egyesült Arab Emírségek és Kuwait.
A mostani átcsoportosításokkal ez nem emelkedett többre 50 ezernél – írják egy amerikai tisztre hivatkozva. A visszavont U.S.S. Gerald Ford fedélzetén 4500 katona állomásozik, őket hová vezénylik a horvátországi Splitben zajló javítások után, ez nem ismert.
A 82-esek 2000 térségbe vezényelt légideszantosának állomáshelye sem ismert. Őket elvileg az intenzíven bombázott irán fő olajközpont, a Kharg sziget elfoglalására is bevethetik, vagy más célpontok ellen.
A katonai szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy még 50 ezer katona — akik közül sokan a tengeren tartózkodnak — is
kevés lenne bármilyen jelentősebb szárazföldi hadművelethez
– írja a lap. Izrael több mint 300 ezer katonát vetett be a Gázai övezetben 2023 októberében megkezdett műveletei során. A 2003-as iraki inváziót végrehajtó, amerikai vezetésű koalíció kezdetben közel 250 ezer főt számlált.
Irán, amely az Egyesült Államok kontinentális területének közel egyharmadát teszi ki, mintegy 93 millió lakossal rendelkezik. Egy ilyen méretű, összetett és jól felfegyverzett ország elfoglalása — nemhogy megtartása — 50 ezer katonával a szakértők szerint nem kivitelezhető.
Amerikai tisztviselők szerint az elnök mérlegeli, hogy nagyobb támadást indítson-e — például egy sziget vagy más szárazföldi terület elfoglalását — Trump azon törekvésének részeként, hogy megnyissa a Hormuzi-szorost.
