Immár nyolcadik alkalommal jelent meg a tőzsdeképes cégeket bemutató BÉT50 című kiadvány. Milyen volt idén a bemutatásra kerülő cégek köre?
Végh Richárd: A magyar gazdaság évről-évre kitermeli azokat a cégeket, amelyek helyet kérnek maguknak a kiadványunkban. Ebben az évben viszonylag könnyedén találtunk 50 vállalatot a hazai ipar, mezőgazdaság és szolgáltató szektor berkeiben. Méretüket tekintve többségük a középvállalati szférába tartozik, de akad köztük nagyvállalat is.
Bár a BÉT50-ben elsősorban az előző, 2022-es üzleti év eredményei jelennek meg, ugyanakkor az egyes cégeket bemutató írások azokra a nehézségekre is rávilágítanak, melyekbe 2023-ban ütköztek a vállalatok tulajdonosai és vezetői. Már csak ezért is érdemes kézbe venni a kiadványt.
Vaszari Péter: Igaz, hogy a megoldásra váró helyzetek egy vállalatot sem kerültek el az elmúlt években. Nem kell bemutatni a nehézségek sorát 2020-tól kezdődően. A mostani BÉT50 ismét olyan sikeres, Magyarországon működő és magyar tulajdonú- vagy kötődésű vállalatokat mutat be, amelyek hosszú távon fenntartható piaci pozícióra tettek szert saját területükön. Az idei 50 cég kiválasztásának alapvető feltétele az volt, hogy magyar tulajdonban legyenek, az árbevétel és a nyereségesség (EBITDA) növekedjen a gazdasági kihívások ellenére, munkahelyeket teremtsenek, exportképesek legyenek és talán legfontosabb, hogy minden társaság esetében bemutatásra kerül az egyedi hozzáadott érték. Nézzük az alapvető számokat: 2020-2021-2022-es üzleti években az Ötvenek árbevétele átlagosan 22 százalékkal, miközben az EBITDA mutatójuk 23 százalékkal emelkedett. Ilyen erős eredmények ellenére, a mai napig sok cégtulajdonos teszi fel a kérdést: hol vagyunk mi még a tőzsdétől, a tőkepiactól? Pedig ott állnak a kapujában. Nyugaton egy startup-ot eleve úgy indítanak, hogy már a megalakulás másnapján tervet kovácsolnak a tőzsdére lépésre.
A börze akkora növekedési potenciált jelenthet ugyanis a cégeknek, amihez képest elhanyagolhatók az IPO és a tőzsdei jelenlét költségei. Tranzakciós megközelítésben az egyik előny az alternatív forrásbevonás lehetősége, különösen, amikor hitelszűke fékezi a vállalatok fejlődését. A szabályozott tőkepiacra való belépéssel megkövetelt átlátható, transzparens működés pedig egy hitelességi bélyeget ad az adott vállalkozásra, ami megkönnyíti, hogy tovább növekedhessen, újabb projektekben vehessen részt, illetve megbízásokat kaphasson, nemzetközi színtérre léphessen, kifektethessen külföldön, értékmérő legyen, lehetőséget adjon az exit-re.
A egy folyamatos értékmérő is. Nagymértékben egyszerűsíti a tranzakciós folyamatokat a szabályozott tőkepiaci árazás, főleg az utóbbi években, amikor az értékeléseket meghatározó tényezőkben extrém változások mentek végbe.
Végh Richárd: Mi ezt úgy fogalmazzuk meg, hogy a tőzsde a középvállalatoknak is való, és minden segítséget megadunk azoknak, akik a tőkepiac segítségével szeretnének tovább növekedni.
A tőzsdei bevezetés előnyei:
• Forrásbevonási lehetőség részvények kibocsátásával, diverzifikált finanszírozási mix kialakítása; • Hitelesség- és bizalomépítés a partnerek felé, elősegíti az üzleti kapcsolatok elmélyítését; • Támogatja az akvizíciók finanszírozását, a kifektetési stratégiában való részvételt; • A minőségi vállalatirányításához szükséges folyamatok és kontrollok kiépítése jelentős hatékonyságjavulást eredményez; • Transzparens értékmérő, elősegíti a tranzakciós értékelést; • Mindezek összességében olyan hatékonyan támogatják a fejlődést, hogy ahhoz képest a tőzsdei jelenlét költségei eltörpülnek. |
Vaszari Péter: Az idei kiadványban szereplő 50 cég 2022-ben összesítve 595 millárd forint árbevételt és 74 milliárd forint EBITDA-t ért el. A kihívásokkal teli gazdasági körülmények közepette átlagos EBITDA-marzsuk 17 százalékot tett ki, míg az előző évi BÉT50 társaságok 2021-ben, tehát még a háború előtt 16 százalékos rátát gazdálkodtak ki átlagosan. Egyébként mindkét arányszámot megsüvegelnék bárhol a világon.
Változott-e a bemutatott cégek szektorális szóródása az előző évekhez mérten?
Végh Richárd: A BÉT50 mindig jó mintavétel a magyar gazdaság középvállalati szegmenséből, idén a feldolgozóipar 15, míg a kereskedelem 12 céggel képviselteti magát az élvonalban. Az információs-technológiai (IT) területet 5 vállalat reprezentálja a mezőnyben. Volt olyan év, amikor ez utóbbi szektorból többen kerültek be a válogatásba, de az ilyen típusú – valószínűsíthetően időleges - ingadozás a BÉT50 történetében megszokott.
Vaszari Péter: Érdemes megemlíteni a 3 energia- és az 5 építőipari céget is! A többiek a legváltozatosabb területekről jöttek, van köztük például űripari és mezőgazdasági vállalat. Fontos megjegyezni, hogy az Ötvenek átlagosan 110 főt foglalkoztatnak.
Az EY miért tartja fontosnak a tőkepiac fejlődését, miért vesz részt most már 6 éve ebben a munkában?
Vaszari Péter: A cégek mögött mindig van egy tulajdonosi- vagy vezetői történet, azoké a vezetőké, akik a vállalkozást megálmodták, tettek érte és megvalósították. A számok lényegesek, de talán még fontosabb az az érték és a mögötte meghúzódó stratégia, amit a tulajdonosok és a menedzsmentjük létrehoznak.
Mi szeretnénk megérteni a tulajdonosok gondolkodásmódját, mi az, ami foglalkoztatja őket, ha eggyel távolabb lépnek a napi munkától. Ezért támogatjuk és vezetjük ezt a projektet már hatodik alkalommal.
Végh Richárd: A BÉT50 közösség tagjainak a száma idén megközelítette a 400-at, azaz nyolc év alatt olyan ütőképes középvállalati sereget gyűjtöttünk egy táborba, amely már kimutathatóan hat az egész hazai gazdaság teljesítményére.
Az idén bemutatott cégek melyik tőzsdei platformra pályázhatnának sikerrel, inkább az Xtendre vagy esetleg a Standard kategóriába is bekerülhetnének?
Végh Richárd: A legtöbbjük számára a leglogikusabb választás a tőzsde belépő piaca, azaz a BÉT Xtend lenne, ám a középvállalati szféra felső hányada, illetve a nagyvállalatok már a Standard kategóriát is választhatják, amennyiben megfelelnek a belépési kritériumrendszernek. Ki kell emelni ezzel kapcsolatban, hogy a BÉT Xtend piacunk abszolút nem végállomás a viszonylag kisebb cégek esetében sem, hiszen - amint már néhány példa mutatja -, nyitva áll az út a továbblépésre a BÉT főpiaca felé.
Milyen segítséget nyújt az EY és a BÉT a tőzsdeképes társaságoknak?
Vaszari Péter: Az EY-nál készen állunk arra, hogy támogassuk a hazai középvállalatok tőkepiacra lépését, az akvizíciós, restrukturálási és finanszírozási terveinek megvalósítását és adott esetben a generációváltásuk, cégeladásuk végigvitelét.
Ezt tesszük több mint 30 éve, ezért is indítottuk el Magyarországon „Az EY Az Év Üzletembere Programot”, ami szintén a megállíthatatlan hazai vállalkozókat ünnepli, és ezért kezdtünk el közösséget építeni Debrecenben, Pécsett és Budapesten az EY üzleti klubjain keresztül, ahol rendszeresen tapasztalatot cserélhetnek a vezető üzletemberek.
Végh Richárd: Több programunk is van, amely azt szolgálja, hogy a szabályozott tőkepiacra belépni szándékozó cégek ne csak eredményszámaikat, hanem működésük minőségi kritériumait tekintve is felkészülten jelenjenek meg a tőzsdén.
Az egyik az ELITE Program, amelynek keretén belül - a Euronext tőzsdecsoporttal együttműködve - egy olyan kétéves, kötelező és választható elemekből álló vállalatfinanszírozási és szervezetfejlesztési képzést kínálunk, amely Londonban és Milánóban tartott angol nyelvű és a hazai környezetre fókuszáló magyar modulokból áll.
A tőzsdére lépés és az ELITE Programban való részvétel költségeinek a finanszírozására pedig 2018-ban indítottuk el a Mentor Programot, amely 2022-ben zöld finanszírozási és ESG projektelemekkel is bővült.
Külön felhívnám a figyelmet az ESG projektelemekre, hiszen ez rendkívül hasznos a tőzsdén kívül maradó kkv-k számára is, mivel nem csupán a tőzsdei befektetők, de a hitelfinanszírozó bankok és például a külföldre beszállító vállalatok megrendelői is megkövetelik ma már - különösen Nyugat-Európában - a fenntarthatósági adatszolgáltatást.
A Mentor Program révén eddig 181 kkv részesült ESG-képzésben, 39 vállalat vett részt ESG-tanácsadási pilot-programban, 37-en végezték el az ELITE Program képzését és végül 19 cég jelent meg kibocsátóként a BÉT valamely nyilvános platformján.
Minden bizonnyal ezeknek a programoknak is köszönhető, hogy a viharos idők dacára is megőrizte vonzerejét a BÉT. Tavaly, az orosz-ukrán háború első évében rekordot döntöttünk, mivel 14 cég részvényei kerültek a pesti parkettre, idén pedig – az év elejétől december végéig - további 7-8 tőzsdeújonccal számolhatunk.
Jelen beszélgetés során mi lenne a fő üzenetük a BÉT50 tagjainak?
Mindenben, amit szeretnének elérni a fejlődésük útján, a magunk eszközeivel – ahogy eddig is – a továbbiakban is megteszünk mindent a közös sikerért.
