Az otthonfelújítási támogatás jogi keretei vidéken (x)

Az új támogatási program segítségével ismét nagyon sok család számára válik egyszerűbbé a lakásfelújítás, azonban nem árt körültekintően eljárni az igényléskor, hiszen az ilyen formában lehívott összegekkel igazoltan kell bánni.

Hogy mit kell tudni az új otthonfelújítási támogatásról? Cikkünkben összegyűjtöttük a legalapvetőbb tudnivalókat, sőt még egy ügyvédet is megkérdeztünk a kapcsolódó jogi tudnivalókról.

Kik vehetik igénybe 2025-ben az otthonfelújítási támogatást?

A legtöbb vissza nem térítendő támogatáshoz hasonlóan a 2025-ös otthonfelújítási programban való részvételkor is több kritériumnak kell megfelelni. Ezek a következők:

• Az igénylők 5000 fő alatti településen élő házas vagy élettársi kapcsolatban levő személyek, akik legalább egy gyermeket nevelnek vagy várnak.
• Ha a két fél nem egy háztartásban él, akkor legalább a támogatásra jogosultnak és a gyermeknek egy lakcímre kell bejelentkeznie.
• A pár legalább egyik tagjának rendelkeznie kell egyéves tb-jogviszonnyal, amit legfeljebb 30 napra szakítottak meg.
• Nincs 5000 forintnál nagyobb összegű köztartozása.
• Az igénylőnek vállalnia kell továbbá, hogy legalább öt éven át életvitelszerűen használja a támogatott ingatlant. Itt természetesen lehetnek kibúvók, így többek között például a tartós egészségügyi kezelés, a közeli hozzátartozó ápolásához kapcsolódó lakhelyváltás vagy a nagykorúvá váló gyermek elköltözése.

Mekkora összeget lehet igényelni a támogatás részeként?

A 2025-ös otthonfelújítási támogatásban legfeljebb 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás igénylésére van lehetőség. Ennek elköltését minden esetben számlával kell igazolni, ami a teljes felújítási költségnek legfeljebb az 50 százalékát teheti ki.

Amennyiben valaki korábban vett már fel ilyen támogatást és kimerítette a maximális keretet, 2025-ben nem pályázhat újra, ellenkező esetben az akkori összeg és a 3 millió forint különbsége még lehívható.

Fontos tudnivaló, hogy a támogatási összegnek az elosztását is meghatározták, így a felét lehet anyagköltségre költeni, a másik felét pedig a munkadíjra kell fordítani.

Hogyan lehet igényelni az otthonteremtési támogatást?

A támogatás 2025. január 1-jétől igényelhető a kérdéses időpontot követően megkötött vállalkozói szerződés alapján, a már elvégzett munkákhoz kapcsolódó számlák kiegyenlítését követően. (Emiatt kapcsolódik a programhoz a kedvezményes kölcsön lehetősége.)

Magát a kérelmet a Magyar Államkincstár felé kell benyújtani az intézmény elektronikus felületén, postai úton vagy a régió szerint illetékes szervnél személyesen, a kapcsolódó formanyomtatvány kitöltésével.

A kérelmet 90 napos határidővel hagyják jóvá, a támogatás jogszerű felhasználását pedig a folyósítást követően több alkalommal is ellenőrzik majd.

Az otthonfelújítási támogatást kiegészítő kedvezményes kölcsönről

Hogy a beruházás költségeit az emberek önerő nélkül is meg tudják előlegezni, az otthonfelújítási támogatáshoz legfeljebb 6 millió forintig kedvezményes kölcsönt is lehet igényelni, méghozzá maximum 10 év futamidőre, legfeljebb 3 százalékpontos kamattámogatással.

A kamattámogatás esetünkben azt jelenti, hogy a bankok által megállapított ügyleti kamatból az állam legfeljebb 3 százalékot átvállal, ha tehát egy ügyleti kamat 10 százalékos, akkor a kedvezményes kölcsön részeként csak 7 százalékos kamatot kell fizetniük az ügyfeleknek.

Itt azonban fontos felhívni a figyelmet, hogy bár a kamattámogatás állandó marad, az alap ügyleti kamat mértéke azonban nem, a bankok az első öt évben évente újra számolják majd, ami nagyon sok kockázatot foglalhat magában.

Mire lehet fordítani az otthonfelújítási támogatás összegét?

A támogatás felhasználhatósága kapcsán rendkívül hosszú a lista, így meglévő ingatlan esetén valamennyi felújítási és építési munkálathoz ideális választás lesz.

A teljesség igénye nélkül a támogatás felhasználható

• víz-, gáz-, elektromos hálózat- és csatornarendszer kiépítésére vagy korszerűsítésére;
• fürdőhelyiség és WC kialakítására (amennyiben az ingatlanból hiányzott);
• fűtésrendszer korszerűsítésére vagy kialakítására;
• az épület homlokzatának szigetelésére vagy festésére, színezésére;
• nyílászáró vagy árnyékoló cseréjére;
• tetőszerkezet cseréjére, felújítására és szigetelésére;
• kémény építésére és korszerűsítésére;
• klímaberendezés kialakítására vagy cseréjére;
• napelemes rendszer telepítésére vagy cseréjére;
• az ingatlan belső tereinek felújítására;
• az ingatlanhoz tartozó, azzal egy helyrajzi számon elhelyezkedő épületek – például nyári konyhák – felújítására;
• kerítés építésére és felújítására;
• zárt vagy nyitott garázsok kialakítására;
• teraszok, erkélyek vagy előtetők építésére és felújítására;
• térburkolatok, lépcsők cseréjére vagy kialakítására;
• télikert építésére;
• fundamentum szerkezeti megerősítésére;
• szennyvíz tárolására vagy tisztítására szolgáló ülepítő kialakítására;
• szellőzőrendszer építésére vagy korszerűsítésére;
• beépíthető bútorok vagy nagyobb konyhai gépek cseréjére és beépítésére;
• a hétköznapi használatra szánt meleg vizes rendszer kialakítására vagy korszerűsítésére;
• valamennyi akadálymentesítési munkálat elvégzésére.

A legfontosabb jogi tudnivalók az otthonfelújítási támogatás kapcsán

Az otthonfelújítási támogatásnak jogi szempontból több buktatója is lehet, ezért felkerestük dr. Barazutti Bálint ügyvédet, aki az alábbiakban összefoglalta, hogy mire érdemes odafigyelni az igénylőknek, ha nem akarnak később kellemetlen meglepetéseket:

Ahogyan a korábbi otthonfelújítási támogatások esetében is tapasztalható volt, az új vidéki otthonfelújítási támogatások jogszerű felhasználását is folyamatosan ellenőrizni fogja a Magyar Államkincstár az illetékes Vármegyei Kormányhivatalok útján. A hatóságok minden egyes benyújtott támogatás iránti kérelmet és annak mellékleteit megvizsgálják, viszont lehetősége lesz a hatóságnak az elvégezett felújítási munkákat helyszíni ellenőrzések keretében is ellenőrizni. Az igénybevétel jogszerűségét a hatóság az igénybevételtől számított egy évig, a bentlakási kötelezettséget pedig az igénybevételtől számított öt évig ellenőrizheti.

Fontos, hogy a támogatás igénybevételéhez a felújítási tevékenységek valamelyikét végző vállalkozóval 2025. január 1. napját követően megkötött vállalkozási szerződéssel kell rendelkezni. A vállalkozási szerződés elkészítéséhez egy bonyolultabb felújítási munkálat vonatkozásában érdemes lehet jogi segítséget is igénybe venni. A felújítási munkákat 2025. január 1. napja után kiállított és teljesített számlák másolatával kell igazolni, együttes igénylés esetén házastársak vagy élettársak nevére és címére kell szólniuk, azonban fontos, hogy átutalással teljesített számlák esetén igazolni kell a számla kiegyenlítését a banki átutalást igazoló dokumentum vagy a fizetési számlakivonat (bankkivonat) másolatával, amelyen egyértelműen beazonosíthatók az egyes kiegyenlített számlák tételei.

Fontos kiemelni, hogy a vállalkozó által kibocsátott számlának meg kell felelnie a 2007. évi CXXVII. áfatörvény előírásainak, vagyis a számla kelte, a számla sorszáma, a számla kiállítójának neve, címe és adószáma, a vevő neve és címe, a termék, szolgáltatás megnevezése, egységára, a számla összértéke, illetve az áfa mértéke százalékban és értékben meghatározva szerepelnie kell a számlán a támogatási kérelem benyújtásához. Fontos kritérium, hogy az igénylő hozzátartozója által kiállított számlát nem lehet a támogatáshoz elszámoltatni.

Az otthonfelújítási támogatást kiegészítő kedvezményes kölcsön vonatkozásában kockázatot hordoz magában, hogy a kölcsönt nyújtó bankok önhatalmúlag határozhatják meg az ügyleti kamat mértékét, mely mértékét természetesen leginkább az irányadó jegybanki alapkamat fog leginkább befolyásolni. Tekintettel arra, hogy az állami kamattámogatás mértéke állandó – legfeljebb 3 százalékpontos – könnyen elképzelhető, hogy a bankok által alkalmazott túlzott mértékű kamat miatt a jövőbeni költségek jelentősen növekednek a kölcsön törlesztése során.

Büntetőjogi felelősség megállapítására kizárólag extrém esetben kerülhet sor az új otthonfelújítási támogatás felvétele körében. Ilyen eset lehet például, ha hamis vállalkozási szerződés vagy számla kerül benyújtásra az igénylés során, mely alkalmas lehet hamis magánokirat felhasználása, illetve csalás halmazatának megállapítására.