Kiemelt kockázattal jár Magyarországra nézve a Magyar Péter és a sajtó által terjesztett dezinformáció a szír elnök menekülése kapcsán (x)
A dezinformációs tevékenység nagy kockázatot jelent a magyar nemzetbiztonság és a külpolitika számára, ugyanis az álhírt terjesztők Magyarországot egy jelentős nemzetközi konfliktus részesévé próbálták tenni – derül ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal elemzéséből. Mint ismert, a múlt héten Szíriában újból fellángoltak a harcok, december 8-án pedig a kormányellenes erők elfoglalták Damaszkuszt. Ezután a Reuters írta meg, hogy a szír elnök ismeretlen helyre elmenekült az országból, majd nem sokkal a felszállás után a repülőgépe eltűnt a radarról. A kormánykritikus Magyar Hang a Reuters cikkét szemlézte Aszad meneküléséről, majd megosztották azt a hírt, hogy egy szír kormánygép a budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren landolt, amivel azt sugallták, hogy a bukás után a szír elnök a magyar fővárosba menekült. Ezt a narratívát alátámasztó dezinformációt átvette Magyar Péter, a legnagyobb ellenzéki párt vezetője is. Azonban kiderült, hogy a Magyar Hang egy 2012-es, az ankarai repülőtéren készült képpel próbálta alátámasztani az álhírt. A cikket több portál is átvette, mint a Hvg.hu, a Nyugati Fény, az Atv.hu, a Magyarnarancs.hu, a 24.hu és a Hírklikk.hu. Később a Magyar Hang, valamint az említett portálok is átfogalmazták vagy helyreigazították a cikkeiket.
A Tisza Párt elnöke a Magyar Hang dezinformációjára reagálva a következőt írta múlt vasárnap a Facebook-oldalán: „Tegnap este pedig teljes titokban, a Terrorelhárítási Központ biztosítása mellett, egy szír utasszállító gép landolt a Liszt Ferenc Repülőtéren, miután Aszad elhagyta Szíriát. Követelem, hogy hozzák nyilvánosságra, hogy Orbán Viktor milyen segítséget nyújtott az utóbbi években és különösen az utóbbi egy hétben a bukott szíriai diktátornak, akinek a kezéhez százezrek halála tapad. Követelem, hogy hozzák nyilvánosságra, hogy kik érkeztek Szíriából Budapestre a titkos repülőgépen tegnap este.” A hivatalos szervek cáfolták az álhírt, valamint az dezinformációt terjesztő Magyar Hang helyreigazítást közölt, azonban Magyar Péter továbbra is kitartott az álhír mellett, amikor a következőkkel egészítette ki vasárnap délután az eredeti Facebook-posztját: „Frissítés: közben már sűrűn cáfolja a szír gép érkezését az Orbánék által megvásárolt Budapest Airport… most már csak az a kérdés, hogy mit kért Aszad nevében a szír pátriárka Orbán Viktortól december 2-án a Karmelita Palotában… vagy esetleg most már ezt a találkozót is cáfolják?” Pár nappal később, december 10-én Magyar Péter még mindig azt sugallta, hogy Aszad gépe Budapesten landolt, amikor a következőket posztolta a Facebookon: „Arra pedig nyugodtan válaszolhat őszintén, hogy járt-e Magyarországon vasárnap a bukott szír diktátor, vagy ön csak a postás szerepét tölti be a valódi nagyfiúk játékában.” A jól időzített dezinformáció az „igazság pillanataként” tűnik fel, amiből az az anomália következik, hogy az álhír mindig több emberhez jut el, mint a tényszerű cáfolata. Bevett gyakorlat szerint dolgozott Magyar Péter, amikor a tények ellenére ragaszkodott az álhír terjesztéséhez, ugyanis ilyenkor bevett eszköz, hogy a dezinformáció tényszerű cáfolatát egyszerűen hazugságnak vagy egy ellennarratíva részének tüntetik fel.
A részletek átkeretezésével, a tények meghamisításával az álhírterjesztők egy meglévő narratívát erősítenek meg, ami alkalmas politikailag motivált dezinformációs kampányok meg valósítására. Mindez azzal a nyugati háborúpárti narratívával mutat párhuzamot, amely szerint a magyar kormány békepárti álláspontja az orosz befolyás bizonyítéka, valamint diktátorokat támogat. A különböző háborús narratívák terjesztésével azt akarják elérni, hogy a békepárti magyar kormányt a katonai konfliktusok részesévé tegye. Mindennek diplomáciai és terrorfenyegetettséggel kapcsolatos velejárója is lehet. A korábbi dezinformációs kampányok mögött külföldi érdekek és finanszírozás tűntek fel, így ebben az esetben is fontos az ügy teljes hátterének a feldolgozása.
Az ügy előzménye a Bloomberg spekulációkon alapuló narratívája, miszerint a bukása előtt Bassár el-Aszad szír elnök Orbán Viktorhoz fordult segítségért, – amit félrevezető módon azzal akartak bizonyítani, hogy a magyar miniszterelnök a szír ortodox pátriárkával találkozott Budapesten – hasonlít az orosz–ukrán háború kapcsán fellelhető háborúpárti narratívára. A Bloomberg cikke szerint Aszad a bukása előtt azért küldte a szír ortodox pátriárkát Budapestre, hogy jelezze: a lázadó dzsihádista erők hatalomátvételével a szír keresztény közösségek súlyos veszélybe kerülnek. Az amerikai lap állításai hamar megjelentek a magyar sajtóban, ugyanakkor a találkozóról az MTI megírta, hogy azon részt vett Azbej Tristan üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkár is, áttekintették és különösen aggasztónak nevezték a Szíriában ismét fellángolt harcokat, amelyek nyomán újra súlyos veszélybe kerültek a helyi keresztény közösségek. Orbán Viktor beszámolója szerint Magyarország a nemzetközi fórumokon továbbra is fellép a békéért, valamint a biztonságos életkörülmények megteremtéséért az üldözött keresztények számára. II. Efrém Ignác köszönetet mondott a miniszterelnöknek és a magyar népnek a szükséget szenvedő keresztény közösségek folyamatos támogatásáért.
