Az nyugat-balkáni térségre kiterjedő bővítésének fontosságát hangsúlyozta Borut Pahor szlovén és Ilir Meta albán elnök kedden Ljubljanában.
Pahor elmondta, hogy a bővítési elképzeléseket idővel felválthatja egy olyan politikai közösség gondolata, amely a régiót nem az unió részének, hanem egy szélesebb politikai közösség részének tekinti, amely nem integrálódna teljesen az EU-ba A szlovén elnök kiemelte, hogy több nyugat-balkáni vezetőt is nagyon aggasztja ez a néhány nyugat-európai vezetőtől származó ötlet.
A többi nyugat-balkáni vezetőhöz hasonlóan Meta is azt az álláspontot képviselte, hogy az EU-nak nem szabad ezen az úton haladnia, mert "történelmi hibát követne el". A két államfő egyetértett abban, hogy a nyugat-balkáni országoknak továbbra is mindent meg kell tenniük a csatlakozás érdekében, ki kell tartaniuk a reformok mellett, és jó eredményeket kell felmutatniuk.
Az EU-tagságnak továbbra is meg kell maradnia "hajtóerőnek Albánia társadalma számára" – mondta Meta, hozzátéve, hogy ez nem csak a demokrácia, a jogállamiság, a gazdaság és az életszínvonal, hanem a régió és Európa stabilitása és békéje szempontjából is létfontosságú. Eközben az EU-nak jobban meg kell értenie a Nyugat-Balkán fontosságát az unióra és egész Európára nézve – mutatott rá Meta.
Ezért támogattuk Brüsszel azon döntését, hogy megadja Ukrajnának és Moldovának a tagjelölt státuszt. Kulcsfontosságú annak jelzése, hogy a bővítési folyamat folytatódik
- mondta az albán elnök.
Két évtizeddel azután, hogy az EU-tagságot ígértek a nyugat-balkáni országoknak, a folyamat megtorpant. Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megkezdését Görögország és Bulgária akadályozza az Észak-Macedóniával fennálló kétoldalú kérdések miatt, az EU pedig ragaszkodik ahhoz, hogy a két országot együtt kezelje. Meta reményének adott hangot, hogy a Brdo-Brijuni-folyamat következő, szeptember 12-re tervezett szlovéniai csúcstalálkozója új lendületet ad a bővítési folyamatnak és a nyugat-balkáni országok erőfeszítéseinek.
