Az az épület minősül toronyháznak, amely 90 méternél magasabb – derül ki az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény új kiegészítéséből. A 90 méterbe beleszámít minden építményrész, tehát a kupola, a saroktorony, a tetőfelépítmény, de még a tetőn lévő antenna, kémény, szellőző és egyéb tartozék is. A magasságmérés alsó kiindulópontja a terepcsatlakozáshoz, lejtős terepen pedig a lejtőoldali legalacsonyabb terepcsatlakozáshoz mért legmagasabb pont.
A törvény további kiegészítései, módosításai szerint például bizonyos beruházások esetében a kormány rendeletben állapíthatja meg a különös hatósági eljárási szabályokat. Számos ilyen eset lehet: ha a beruházás a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínén történne, vagy pedig az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építményt, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, nemzeti vagyonnak minősülő műemléket, műemlékegyüttest érintene.
De a kormány dönthet az aktuális szabályokról akkor is, ha nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projekt telkéről vagy országos jelentőségű kulturális és sportrendeltetésű építmények telkéről van szó, esetleg olyan beruházásról, amely az előbbiek közvetlen környezetében indulna, végül pedig ide tartoznak a nemzetbiztonsági célú építmények is.
Új része még a módosításnak, hogy az előbbi kivételektől eltekintve nem épülhet toronyház az országban sem beépítésre szánt területen, sem olyanon, amely nem beépítésre szánt. Arra sincs mód, hogy valamely meglévő épületet toronyházzá alakítsanak, bővítsenek. Azokban az esetekben, amelyekben a tervezett vagy meglévő épület magasabb 65 méternél a fenti – a lejtő aljától az antenna csúcsáig történő – mérés alapján, az építési, összevont és fennmaradási engedélyezési eljárást, valamint az összevont telepítési eljárást tervtanácsi véleményezés előzi meg. Ha a tervtanács nem ajánlotta engedélyezésre az építészeti-műszaki tervdokumentációt, akkor az építésügyi hatóság elutasítja a kérelmet. A 65, illetve 90 méteres határok tervezett bevezetését tartalmazó törvényjavaslatot még Lázár János adta be Miniszterelnökséget vezető miniszterként.
Az új regulákat alkalmazni kell azon építésügyi hatósági eljárások esetében, amelyek már megkezdődtek a módosítások – a kihirdetés napján történt – hatálybalépése előtt, azoknál viszont nem, amelyeknek e nap előtt már kiadták a végleges építési vagy fennmaradási engedélyét, az elvi építési keretengedélyt. (Ez a feltétel igen fontos a Mol szempontjából, amely 120 méter magas székházat kíván építeni a Kopaszi-gáton, de amely – korábbi nyilatkozata szerint – már megkapta az engedélyt.)
A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja
