A lakáspiac megtorpanása elérte az albérleteket is, nem csak a lakásvásárlók, de a bérlők érdeklődése is rohamosan csökken az év végéhez közeledve. Ma már csak a bérlakáspiac forró szegmensében (Budapesten havi 120 ezer forint alatt) lehet könnyen és gyorsan kiadni a lakást, minél magasabb a bérleti díj, annál kevesebb a jelentkező és annál lassabban lehet megtalálni a megfelelő bérlőt.
A bérlakáspiacnak leggyorsabban az újépítésű szegmense bővül, ahol a befektetési céllal vásárló tulajdonosok 6-7 százalékos éves hozamot céloznak meg, ami részben a havonta befolyó bérleti díjból, részben az ingatlan remélt évi 3 százalékos értéknövekedéséből áll.
Idén nyárig a befektetők nem aggódtak a hozam miatt, még akár azzal sem volt gondjuk, ha néhány hónapig üresen állt a lakás, mert szárnyalt az és folyamatos volt a lakások árának a növekedése. A lassuló áremelkedés, a több helyen már stagnáló lakásárak azonban egyre jobban a havi „fix” bevételre, a bérleti díjra irányítja a tulajdonosok figyelmét.
Az elérhető hozam szempontjából a lakáskiadás legnagyobb kockázata, hogy két bérlő között mennyi ideig áll üresen a lakás. Amennyiben túlárazzák a kiadandó lakást előfordulhat, hogy a bérbeadók nem találnak azonnal bérlőt, és minden üresen álló hónap csökkenti az elérhető éves hozamot. A Rentingo.com számításai szerint
egy átlagos budapesti lakás tulajdonosa az 5 éves bérbeadási időtávon több mint 4 millió forinttal kevesebb bevételt realizálhat, ha évente csak 8 hónapig van bérleti díj bevétele.
Ez a megújítási kockázat azokat a bérbeadókat is érinti, akiknek jelenleg éppen van bérlője, nem csak azokat a befektetőket, akik most készülnek beszállni az ingatlanpiacra.
