Vidéken jellemzően 25–34 éves kor között válnak ingatlantulajdonossá a fiatalok, míg Budapesten ez a szám akár tíz évvel is kitolódhat – derült ki az Otpotthon és az OTP Bank közös kutatásából, amely rávilágít arra is, hogy a csökkentheti a szakadékot a fővárosi és a vidéki fiatalok első lakáshoz jutási kilátásai között.
A most bejelentett Plusz által kínált állami kamattámogatás és hitellehetőségek elősegíthetik, hogy
– mondta Lipták Zsuzsa, az OTP Otthonmegoldások Kft. ügyvezetője.
A CSOK Plusz részleteinek kidolgozása még várat magára, de az már látszik, hogy az új családi otthonteremtési támogatás az első lakás vásárlásánál életbe lépő 10 százalékos önerő bevezetésével kibővíti a fiatalok lakáshoz jutási lehetőségeit. Az Otpotthon és az OTP Bank felmérése szerint a hazai ingatlantulajdonosok többsége (52 százalék) 25–34 évesen vette meg első ingatlanát, ám a budapestiek kevésbé derűlátók, csak 35–44 éves korukra bíznak abban, hogy lakáshoz juthatnak. A jelenlegi keresleti-kínálati piacot befolyásoló fájdalompont, hogy
a saját ingatlannal még nem rendelkező válaszadók közel fele nem bízik abban, hogy valaha is saját lakáshoz tud jutni.
Az elmúlt időszak lakásár-növekedése, a magas havi törlesztőrészletek és az átlagos reálbérek az ingatlankeresők lehetőségeit is átformálták, ami lelassította az adásvételeket. Ez a helyzet most változhat.
Hullámokat indíthat az ingatlanpiacon a szerdai bejelentés, ennyibe kerülnek a CSOK Plusznak megfelelő lakásokA CSOK Pluszra jogosult, gyermekvállalást tervező házaspárok várhatóan a maximum 300 négyzetméteres családi házak, valamint a legfeljebb 150 négyzetméteres lakások közül válogathatnak majd az ingatlanszakértők szerint. Budapesten a szóban forgó házak esetében október közepén 729 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, míg a lakásoknál ez a szám 946 ezer forintot tett ki. A vármegyeszékhelyeken eközben a családi házaknál az átlagos négyzetméterár 530 ezer, a lakások esetében pedig 617 ezer forint. |
Mikor történhet az első lakás megvásárlása?
A reprezentatív kutatás szerint a felnőtt lakosság több mint fele vásárolt már lakáscélú ingatlant.
Leginkább a most 55–69 éveseknek adatott meg, hogy 34 éves korukig megvehették az első lakásukat;
az idősebbek és a fiatalabbak helyzete ellenben nehezebb volt ilyen szempontból. Ha abból indulunk ki, hogy a legalább 35 éves korosztályból hányan tettek szert első ingatlanra 34 éves korukig, az adatok alapján megállapítható országos összehasonlításban a Budapesten élők hátránya. Az átlagos 48 százalékkal szemben a fővárosban csak 43 százalék tudott saját ingatlant vásárolni.
A régiók közötti különbségekben is hasonló a tendencia, a Közép-Magyarországon élők körében az átlagosnál alacsonyabb a családalapítás időszakában lakással rendelkezők aránya, míg a többi régió között nincs érdemi eltérés.
A kiadó ingatlanban élő és/vagy saját lakással nem rendelkező 45 év felettiek többsége már nem számít arra, hogy saját ingatlanhoz juthat.
A fiatalok minél korábban költöznének
A szülői ház elhagyásához a válaszadók 31 százaléka tartotta elengedhetetlen feltételnek az állandó munkahelyet és hozzá némi megtakarítást.
Korábban, akár már 18 éves korban tartja érdemesnek az elköltözést a válaszadók 22 százaléka. A költözésnek inkább anyagi vonzata van, csupán 10 százalék gondolja úgy, hogy az élettárssal való összeköltözés, még kevesebbek szerint a házasság és az első gyermek születése a megfelelő indok rá. A 18–24 éves korcsoportban átlagon felüli, 13 százalék a minél korábbi, akár már 18 éves korban történő önállósodásra szavazók aránya, és nagyobb részük bízik abban, hogy 25–34 éves korára lesz saját otthona.
