Izraeli háború a Hamász ellen: két év alatt tízezrek halála árán csak a békekötés reményéig jutottak

A Közel-Keleten 1948 óta többször söpörtek át pusztító háborúk, Izrael állam és a palesztinok modern történetében azonban a legvéresebb már bizonyosan a 2023. október 7-én kezdődött konfliktus. Az áldozatok számát hetvenezerre becslik, amikor két évvel a kirobbanás után Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére békekötési tárgyalások kezdődtek. Több néven ismerik: izraeli háború, háború a Hamász ellen – mert e szervezet gyilkos támadása váltotta ki –, gázai háború, mert ezután főleg a palesztinok lakta, romhalmazzá lőtt Gázai övezetben zajlott, vagy izraeli hivatalos nevén: Vaskardok hadművelet. A konfliktusba belekeveredett Irán, Libanon és Jemen is. Nagy közel-keleti háborúvá nem szélesedett, de politikai rengéseket és erőszakot váltott ki számos nyugati államban is. 

Az izraeli háború státusza két évvel a kirobbanása után

A harcok beszüntetéséhez Donald Trump amerikai elnök béketerve vitt közelebb, amelyre elvben mindkét háborús fél nyitottnak mutatkozott, de a háború kirobbanásának második évfordulója békekötést még nem hozott.

A Hamász arra törekszik, hogy biztosítson egy „tisztességes túszcserét” az Izraellel kötendő megállapodás részeként, amely véget vetne a Gázát tönkretevő és a Közel-Kelet nagy részét destabilizáló, két éve tartó háborúnak – jelentette ezen a napon a Bloomberg.

A palesztin militáns csoport tárgyalódelegációja Egyiptomban „minden akadályt el kíván hárítani” a megállapodás előtt – mondta a jelentés szerint Favzi Barum, a Hamász szóvivője egy televíziós beszédben, amelyet a katari székhelyű al-Dzsazira sugárzott kedden. „Elsődleges cél a tartós tűzszünet és az izraeli csapatok teljes kivonása Gázából” – tette hozzá.

Izraeli háború a Hamász ellen: ilyen sok áldozat még nem volt Izrael létrejötte óta

A 2023 őszén indult konfliktust kontextusba helyezve: ilyen véres háborúja a modern Izraelnek még nem volt. Az áldozatok száma csak becsülhető, és pontos számok nem állnak rendelkezésre a korábbi összecsapások esetében sem, de ismereteink szerint körülbelül a következők a számok és arányok a legnagyobb konfliktusokban:

• Az első arab–izraeli háború vagy függetlenségi háború (1948–1949) 5700-6400 zsidó, 10-15 ezer palesztin halálához vezetett, 1400 egyiptomi katona vesztette életét, és százával voltak katonai áldozatok jordán, iraki és szíriai részről is.
• A harmadik arab–izraeli háborúban, vagy hatnapos háborúban (1967) kevesebb mint ezer volt az izraeli áldozatok száma, 10-15 ezer az egyiptomiaké, hatezer a jordánoké, 2500 a szíreké.
• A negyedik arab–izraeli háború, vagy jom kippuri háborúban 6400 izraeli áldozat volt (2400 civil), 4000-7000 az arab hadseregekben és 3000-13 ezer palesztin harcos és civil.
• Az első libanoni háborúban, vagy ötödik arab–izraeli háborúban (1982–1985) 19 ezer körül lehetett az áldozatok száma, ebből mintegy 650 az izraeli.
• A 2023-ban kezdődött háborúban a gázai egészségügyi hatóság szerint két év alatt 67 ezer palesztin halt meg, az izraeli oldalon majdnem 1700 az áldozat volt, beleértve a Hamász által megölt külföldieket. Gázában közel 200 ezer épület semmisült vagy rongálódott meg. Az október 7-i támadásban a palesztinok 251 embert hurcoltak Gázába túszként, közülük két évvel később 48-an maradtak még ott, de csak húszan életben.

Az izraeli háború kezdete: a Hamász október 7-i támadása – gyilkolás, túszejtés, a megbékélési folyamat vége

A palesztin támadás, az al-Aksza, „áradás” akció a Gázát kontrolláló Hamász vezetésével 2023. október 7. reggelén kezdődött. Ezrével lőttek ki rakétákat, palesztin harcosok Gázából Izrael területére hatoltak, lerohantak többek közt egy könnyűzenei fesztivált (ahol legalább 325 embert megöltek), gyilkoltak és túszokat ejtettek. Ez volt a háború oka. Izrael visszavágott a Hamásznak, és a harcok a szervezet kontrollja alatt álló és a támadás kiindulópontjaként szolgáló Gázai övezetbe helyeződtek át.

A támadásra az Izraelt csaknem a föld színéről eltörlő, az arab államok szövetsége által kirobbantott jom kippuri háború 50. évfordulóját követően egy nappal került sor, és egy történelmi kiegyezést akadályozott meg, amely akár hosszú időre békét teremthetett volna Izrael környezetében.

Az izraeli háború térképen: itt zajlik

Térképünk azt mutatja, hol zajlik a háború, a Földközi-tenger keleti partvidékeinél.

A szereplőkről néhány tény:

• Izrael népessége mintegy 10 millió fő, 
• a mindössze 365 négyzetkilométernyi Gázai övezeté valamivel több, mint kétmillió, 
• az 5700 négyzetkilométernyi, jórészt szintén palesztinok lakta Ciszjordániáé majdnem 3 millió.

Nem szűnő harc a Gázai övezetben a Hamász letörésére, a túszok kiszabadításáért

Az izraeli légicsapások Gázában a támadásra válaszul már aznap reggel megkezdődtek. Ezek során az izraeli hadsereg a Hamászt és infrastruktúráját igyekezett kiiktatni, de a harcokban sok civil is áldozatul esett, és borzalmas anyagi károk keletkeztek. A lakosság életkörülményei olyan mértékben megromlottak, hogy tömegek kerültek a humanitárius válság szélére, vagy azon is túl, Izraellel szembeállítva több nyugati államot, ahol a bevándorló muszlim lakosság nyomást fejtett ki a kormányokra, miközben nőtt az antiszemita incidensek száma.

Izrael a háború kezdetén tartalékosok százezreit mozgósította. A szárazföldi hadműveletek a Gázai övezetben már 2023. október 13-án megkezdődtek, a teljes invázió két héttel később indult. 2025 nyarának derekán az izraeli hadsereg arról számolt be, hogy a Gázai övezet 75 százalékát ellenőrzése alatt tartja. Szeptember elején azt jelentették, hogy Gáza városnak mintegy 40 százaléka állt izraeli ellenőrzés alatt.