Oly gyorsan követték egymást az események a Közel-Keleten, hogy könnyű volt elsiklani felette: az izraeli háború kitörését órákkal előzte meg egy másik, a térség jövőjét hosszú távra is meghatározni képes fejlemény híre. Kiszivárgott, hogy eredményre juthat a Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok közti egyezkedés. Nem csak a konspirációs elméletek rajongói találnak összefüggést a kettő közt, az elemzők is.
Amint lapunk is megírta: Szaúdi és washingtoni forrásokból tudta meg a The Wall Street Journal, hogy Szaúd-Arábia hajlandó lenne emelni olajkitermelését egy bonyolult alku keretében, amely Izrael elismerését is tartalmazná. Ez jó hír lehet Izrael, az üzemanyag drágulása miatt aggódó autósok és a billegő forint számára is – tettük hozzá, mindezt azonban – akár a megegyezéssel együtt – könnyen felboríthatják a háború eseményei.
A The Wall Street Journal (WSJ) exkluzív anyaga az egyezkedésről pénteken 17.35-kor jelent meg, amikor Budapesten éjfél közelgett, Izraelben pedig már elmúlt. Alig hat órával később Izraelre ezrével kezdtek záporozni a rakéták, és a palesztinok ellenőrizte Gáza övezetből fegyveresek hatoltak át az izraeli határon, gyilkolva, embereket elrabolva és óriási meglepetést okozva. Kitört az újabb izraeli háború.
A támadásra az Izraelt csaknem a föld színéről eltörlő, az arab államok szövetsége által kirobbantott jom kippuri háború 50. évfordulóját követően egy nappal került sor. Nincsen rá információ, miért nem pontosan az évfordulón, hacsak nem az a magyarázat, hogy azért a szabbatot választották a zsidó nagyünnepek idején, hogy ezzel az izraelieket még jobban megalázzák. Az érzelmek mindkét oldalon fel is izzottak az eseményektől.
Figyelmeztetés az Izraellel kiegyezni akaróknak, a háttérben Irán
Arra sincsen bizonyíték, hogy a szaúdi–amerikai tárgyalások és a támadás közt közvetlen összefüggés lenne, bár a támadók, akikhez a libanoni határon átágyúzó helyi militáns szervezet, a Hezbollah is csatlakozott, utaltak rá, hogy az akció egyértelmű üzenet azoknak, akik a muszlimok oldalán kiegyezést szeretnének Izraellel.
A kiszivárgott információk szerint egy amerikai védelmi megállapodásért cserébe Szaúd-Arábia hajlandónak mutatkozott a kiegyezés táborának fő zászlóvivőjévé válni, legalábbis Izrael állami elismerése Rijád által történelmi előrelépés lenne a Közel-Keleten, hiszen a szaúdiak születése óta nem ismerik el a zsidó államot. Vagyis a figyelmeztetés Rijádnak is szólt.
A támadás és a szaúdi egyezkedés hírének összekapcsolása ellen azonban nyomós érv szól: a támadás végrehajtása komoly és hosszú előkészületeket igényelt, amelyekhez a jelentések szerint a palesztin mozgalmakat amúgy is támogató, az Egyesült Államokkal ellenszegülő
Irán is segítséget nyújtott.
Ugyanakkor az amerikai ösztökélésre történő szaúdi–izraeli közeledés nem új, és nem meglepetés, a WSJ híre csak egy epizódja volt a folyamatnak. Legutóbb az elmúlt hetekben – történelmi változást fémjelezve – izraeli kormánytagok és politikusok látogattak Szaúd-Arábiába.
Világtörténelmi folyamat fordulhat vissza, közvetlen hatásokkal Magyarországra
A támadást tehát akkor is okozhatta az egyezkedés, ha nem is a WSJ híre váltotta ki. Ez pedig rávilágít a friss, harmadik napos erőszakos konfliktus világpolitikai tétjeire is. Ha a háború kiszélesedik, például az izraeliek lerohanják Gázát, netán Libanont is belerántja a Hezbollah, erősen csökken az esélye, hogy a Közel-Kelet az Izraellel való kiegyezés felé forduljon. Azaz ezt a háborút azért robbanthatták ki, hogy a régió hajója ne az egyik, hanem a másik irányba forduljon.
A folytatódó vagy magas fokon izzó feszültség pedig magas energiaárakat okoz. Ez a közvetlenül Magyarországot is érintő hatás. Hacsak nem lesz egy másik is, amelytől a lengyel elnök tart: hogy új migrációs hullám lódul meg Európa felé.
Itt a szaúdi–izraeli megállapodás megtorpedózása a nagy tét, az arab–izraeli kiegyezés leállítása, sőt, akár visszafordítása. Mert ha Izrael bemegy Gázába, és sok ezer palesztin civil meghal, akkor melyik arab állam lesz képes a további enyhülésre?
– írta Facebook-posztjában Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, aki szerint 50 éve nem lepték meg Izraelt úgy, mint ahogy most.
