A pénzügyi kilátások terén Magyarország a legpesszimistább nemzet – egyebek között ez derült ki a GWI globális fogyasztói magatartáskutató statisztikáiból, amelyekben a Publicis Groupe Hungaryvel kötött megállapodás eredményeképp idén először jelentek meg a magyarországi adatok is, így 51 másik országéval váltak összehasonlíthatóvá a hazai számok. Az itteni kutatás 2023 első negyedévében 6,3 millió, 16 és 64 év közötti magyar internetfelhasználó megkérdezésével készült.
A felmérés szerint a magyarok 44 százaléka számít arra, hogy rosszabb lesz a következő hat hónapban a saját pénzügyi helyzete, illetve a megkérdezettek 72 százaléka szerint az ország gazdasági helyzete is romlani fog – ez a legrosszabb mutató a listán. Igaz, az ország gazdasági helyzetét tekintve meglepetésre Franciaország, Svédország és Lengyelország követi Magyarországot 64 százalékkal, tehát az ott élők sem optimisták. Az elmúlt évek elemzéseinek összehasonlítása alapján az orosz–ukrán háború és az miatt az európai pesszimizmus csaknem elérte a koronavírus megjelenésekor mért szintet.
Nem csupán optimizmusban vagyunk lemaradva:
a magyarok 60 százaléka még mindig üzletekben vásárol, és nem online, miközben az európai átlag 49 százalék, a román adat 54 százalék.
Pedig a régióban nálunk a legnyitottabbak a technológiai innovációkra, a mesterséges intelligenciára például a megkérdezettek 46 százaléka kíváncsi, az európai átlag 38 százalék, és nagyobb az érdeklődés a kriptovaluták iránt is (17–14). A Z generáció 13,4 százaléka egyébként saját bevallása szerint rendelkezik kriptovalutával vagy -befektetéssel.
Az elemzésben olyan specifikus adatok is kiderülnek, mint például hogy Magyarországon 384 ezren vásárolnak vegán húst, 410 ezren hallgatnak K-popot, 311 ezren használnak meditációs applikációt, és a megkérdezettek 37 százaléka jár havonta legalább egyszer étterembe. A marketingkampányok menedzselését eközben nehezíti, hogy a Z generáció fele használ Adblockert Magyarországon, amivel világviszonylatban is az élen van, így nehezebb elérni ezt a csoportot, ráadásul már podcastokat is előbb követnek, mint az online vagy a klasszikus sajtót.
Neulinger Ágnes fogyasztóimagatartás-szakértő, a Pécsi Tudományegyetem kutatója kiemelte, a környezettudatosság és a fenntarthatóság erős a magyar piacon, de jóval kevesebb azoknak a száma, akik hajlandók többet is fizetni a fenntartható termékekért.
A másik „de” a közlekedés és a hús: a magyarok nem akarnak lemondani sem az autójukról, sem a húsfogyasztásról.
Madar Norbert, a GKID & TrendSight vezető tanácsadója hozzátette, az alkohol is az a kategória, amelyben nem spórolnak a magyarok, kitartanak a kedvenceik mellett, miközben más élelmiszerek esetében egyre népszerűbbek a diszkontláncok saját márkás termékei. Felértékelődött a szolgáltatás színvonala, ma már nem elegendő az árral érvelni, hiszen a boltok többsége igyekszik kedvezményekkel odacsábítani a vásárlókat.
A kutatás elemzésekor elhangzott, a fogyasztók részéről elvárás az akció, viszont a Black Friday és a kuponnapok népszerűsége csökken, mert ezek arra épültek, hogy okot találjanak a pénzköltésre, viszont a mai gazdasági körülmények között az emberek egyre jobban visszavesznek a költéseikből, még a tehetősebb réteg is.
