Világgazdaság állásbörze: „bérfesz” van; a mérnökök visszatérnek; ezért kell a füstmentesség

Javában zajlik a Világgazdaság egész napos, ingyenes állásbörzéje, ahol a délelőtt a szakmai előadásokról szólt, közben egyre több és több látogató érkezett a börzére. 

– kezdte előadását Varga Zoltán Balázs, a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum kancellárja. A szakképzés újabb reformja még közelebb hozta a munkaerőpiacot és az oktatást. 

Tíz évvel ezelőtt megújult a szakmunkásképzés és lefektették a duális képzés alapjait – utalt vissza a szakképzési centrumok létrejöttére a kancellár.

Szólt a technikumok újraalakításáról, érv mellette, hogy az ötéves képzés érettségit és szakmát is ad. Szükséges is, mert bonyolulttá vált a technikusi szakmák többsége, nem is várható el, hogy négy év alatt egy gimnáziumot és egy szakmát egyidejűleg elvégezzenek, teljesítsenek – mutatott rá Varga Zoltán Balázs. Törvénybe került a projektalapú oktatás fogalma, „most a végrehajtáson a sor”, hogy ez az iskolákban megvalósuljon. A technológia változását a szakképzésnek is követnie kell, ugyanakkor vannak stabil pontok és nőtt is a szakképzés presztízse, korszerűbb a tartalma is.

Ismert, a képzési jegyzéket leváltotta a szakmai jegyzék. Cél, hogy a fiatalok képesek legyenek bármit megtanulni, de kapkodni sem szabad, egy vállalati továbbképzés anyagát nem lehet bevinni az iskolarendszerbe. Ezért az iskolarendszer alapszakmákat oktat, megtanítják azt, hogyan lehet bármit megtanulni.

Bérfesz van

Egyértelműen „bérfesz van” – jelentette ki előadása elején Szalai Piroska bér és munkaerőpiaci szakértő, aki grafikonokkal szemléltette mondandóját. Eljutottunk abba a körbe, ahol nyolcvan százalék feletti a foglalkoztatási ráta, az unión belül nyolc ilyen ország van, amely az első negyedévben ilyen kedvező foglalkoztatási rátát mutatott. Vannak tartalékok, azonban ezek nem olyan méretűek, amelyekre szükség lenni. Eddig úgy zajlott a bővülés, hogy úgy tűnt, nincs elegendő mozgósítható tartalék, ám a folyamat mégis sikeres volt – mutatott rá Szalai Piroska.

Kitért rá, idehaza az átlagkereset növekedése meghaladta az inflációt, ebbe a keresetbe viszont a rendszeres és nem rendszeres elemek is beletartoznak. A keresetnövekedést a nem rendszeres elemek (év eleji emelés, bónusz vagy fegyverpénz például) miatti szezonalitás jellemzi, ez év elején magasabb, míg nyáron alacsonyabbak – ismertette.

A KSH statisztikái az egész országot, nemzetgazdaságot jellemzik. A szakértő megjegyezte, a reálbércsökkenés szeptember óta jelen van, ugyanakkor szakértői konszenzus van abban, hogy csökken az és az a kereseti statisztikákon, arányokon is meglátszik majd. Rövidesen elérjük azt, amikor már az infláció nem lesz magasabb a keresetnövekedés mértékénél.

Jelenleg a versenyszféra húzza a bérek növekedését – hangsúlyozta Szalai Piroska, hozzátéve, hogy a feszített munkaerőpiacon erre rá is van kényszerítve. A háttérben az is lehet, hogy új munkaerő felvétele (és a fluktuáció növekedése a pandémia hozományaként) a bérek növekedését váltotta ki.

Fontos tényező még, hogy 2016 óta több a visszaáramló, mint a kivándorló munkaerő, ezt a folyamatot a pandémia csak felgyorsította. Azonban akik visszatérnek, megvan a helyük, nem állást keresni jönnek, hanem jellemzően az előző munkahelyükre térnek vissza, ahol távmunkában bedolgoznak. Ezt mérnököknél látta főként a szakértő.

Ami a bruttó átlagkereset mértékét illeti a tíz fő feletti cégek esetén, a régiós országokkal versengünk – zárta előadását.

Füstártalmak csökkentése

Az ártalomcsökkentés fontosságáról beszélt Hajdu Márton, a füstmentes.hu képviselője. Maga a kifejezés a személyes ártalomcsökkenést is magában foglalja, például naptej használata, illetve a környezeti ártalmak csökkentése. E téren apró lépésekkel lehet elindulni, megfelelő technológiák rendelkezésre állás lévén a dohányzás mellett a közlekedés, hulladékkezelés területén is adnak tanácsokat, rövidebben szólva olyan területeken, ahol égés, égetés történik, mivel az környezetkárosító füsttel jár.

Kitért rá, a világon egymilliárd ember dohányzik, idehaza ez a szám kétmillió főre tehető. Ami a károsanyag-kibocsátást illeti, Hajdú Márton szólt arról, vannak égés nélküli füstmentes technológiák, amelyek a cigarettánál 70–95 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki.

A füstmentességért egyéb módokon is tehetünk, például ha a repülő helyett a vasutat választjuk, vagy a környezetkímélő buszok megjelenése, otthoni viszonylatban pedig a kerti zöldhulladék égetése helyett komposztálunk vagy zsákokba gyűjtjük – sorolta a példákat. Előadását pedig azzal zárta, mindenki maradjon nyitott az új technológiákra, megoldásokra.