A könyvkiadók 30-40 százaléka nagy bajban van, óriási veszteséget szenvedett el a koronavírus-járvány miatt
– mondta a Világgazdaságnak Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke. Az MKKE kutatása szerint az év első kilenc hónapjában a könyveladásból származó árbevétel 59 könyvkiadó adatait vizsgálva 62 százalékuknál csökkent az előző év azonos időszakához képest, 17 százalékuknál viszont nőtt, az utóbbiaknál akár 10-40 százalékkal.
Az újonnan megjelent könyvek száma 76 százalékkal csökkent, pedig a kiadók 18 százaléka azt közölte, hogy idén több új könyvet jelentetett meg, mint a tavalyi bázisidőszakban.
A szervezet égisze alatt 120-125 könyvkiadó van, a magyar könyvtermés 90 százalékát meghaladó könyvállományt visznek piacra. Mintegy 30-40 könyvkiadó felett lebeg a Damoklész kardja. Az, hogy ezek a cégek megmaradnak-e, nem most dől el, sok vállalkozás ugyanis jegeli a működését, vagy abba is hagyja. Több helyen a tulajdonos a saját forrásait fekteti be, a kisebb kiadók pedig könnyen hoppon maradhatnak, mert az állami segítség mértéke esetükben elhanyagolható – véli Gál Katalin.
A könyvkiadók éves árbevételének mintegy 30 százaléka decemberben keletkezik. Egyelőre nehéz megmondani, hogy a pandémia miatt 2020-ban egy vagy két számjegyű csökkenést könyvelhet-e el a szektor, tavaly a forgalom 55 milliárd forint volt
– sorolta az adatokat az elnök. Az MKKE elnökségének tagjai szerint a könyvipar is a koronavírus elleni oltásra vár, abban bíznak, hogy a jövő év második fele már kedvező fejleményeket hozhat.
Az idén a Tárki felmérte a magyarok olvasási, könyvvásárlási szokásait. A közvélemény-kutató adatai szerint a felnőttek több mint fele soha nem vásárol könyvet, csak 13 százalékuk olvas rendszeresen, legalább hetente, egyharmaduk alkalomszerűen. A 2005-ös eredményekhez viszonyítva 12 százalékponttal esett a bármilyen rendszerességgel könyvet olvasó felnőttek aránya, s a vizsgált időszak egészét tekintve 2020-ban a legalacsonyabb mind a rendszeresen, mind az alkalomszerűen olvasóké. A lakosság negyede évente néhány alkalommal, 9 százaléka legalább félévente, 7 százaléka pedig legalább negyedévente vásárol könyvet, százból egy ember pedig minden hónapban költ könyvre.
A könyvrajongók átlagosan 12 661 forintot költöttek könyvre a kitöltést megelőző egy hónapban (2020. május–július), de nagy a szórás, hiszen a legalacsonyabb említett összeg 300 forint volt, a legmagasabb pedig százezer. Ugyanebben az időszakban a vásárlók negyede ötezer forint alatt költött, a könyvmolyok harmada pedig öt–tízezer forint közötti összeget szánt könyvre. Az olvasás szerelmeseinek szűk egyharmada tíz–húszezer forint közötti összeget, míg egytizedük húszezer forint felettit fizetett a könyvesboltokban vagy a webáruházakban. Ami az éves költést illeti, a könyvvásárlók 8 százaléka költött az elmúlt egy évben legfeljebb tízezer forintot könyvre, 17 százalékuk tíz–húszezer forint között, és csupán 15 százalék volt azoknak az aránya, akik átlépték a százezer forint feletti összeget. A könyvimádók nagy része – 97 százaléka – a nyomtatott könyvet részesíti előnyben, miközben e-könyvet a harmaduk vett, hangoskönyvet pedig majdnem minden tizedik.
