a megkérdezett európaiak egyharmadában (33 százalékában) merült már fel kétség az általuk megvásárolt termék eredetiségét illetően.
Az európai polgárok és a szellemi tulajdon című tanulmány szerint az európaiak közel egytizede (kilenc százaléka) állította, hogy valamilyen hamisítványt már vetettek meg vele, de ezen belül az uniós tagállamok között jelentős különbségek vannak.
A félrevezetett fogyasztók arányát tekintve Magyarország 15 százalékkal a harmadik helyen áll, Bulgária (19 százalék) és Románia (16 százalék) mögött. A legalacsonyabb számokat az EU-n belül Svédországban és Dániában mérték, két, illetve háromszázalékos aránnyal.
A Magyar Nemzet szemléje szerint miközben globálisan virágzik az elektronikus – az Eurostat adatai szerint 2020-ban az európaiak több mint hetven százaléka vásárolt online –, a hamisított termékekkel kapcsolatos bizonytalanság továbbra is fontos szempont az uniós polgároknak. Az EUIPO, valamint az OECD közös kutatásukban arra az eredményre jutottak, hogy a hamisítványok az uniós behozatal 6,8 százalékát teszik ki 121 milliárd euró értékben, és minden ágazatra hatással vannak: a kozmetikumoktól és a játékoktól kezdve, a boron és más italokon, az elektronikai termékeken át a ruházatig, de még a növényvédő szerek ágazatára is.
