A 2013. július 1-jén, azaz tíz éve bevezetett trafiktörvény legnagyobb sikere, hogy a rendszeresen dohányzó 18 év alattiak száma a felére csökkent. Egyetért ezzel a megállapítással?
A leghatározottabban, hiszen az intézkedés fókuszában a kiskorúak és a nem dohányzók védelme állt. Emellett a felnőtt lakosság körében is érdemi eredményeket értünk el, a rendszeresen dohányzók száma 10 százalékkal csökkent. Ez olyan siker, amelyről beszélnünk kell – és beszélnek mások is, az Egészségügyi Világszervezet, a WHO például az új dohánykereskedelmi rendszer okán részesítette főigazgatói elismerésben Orbán Viktor miniszterelnököt.
Az érthetőbb, miért csökkent a fiatalkorú dohányosok száma: egy trafikban nehezebb cigarettához jutni, mint korábban bármelyik kiskereskedelmi boltban. De mi okozta a változást a felnőtteknél?
Induljunk ki a trafiktörvény előtti állapotból: több mint 43 ezer helyszínen lehetett Magyarországon dohánytermékhez jutni.
Értelemszerűen a jogszabályok alapján akkor is tilos volt kiszolgálni a 18 éven aluliakat, de azt mindenki beláthatja, hogy 43 ezer pontra nem tudunk ellenőrt állítani. Magával a hozzáférhetőség csökkentésével is eredményt tudtunk elérni.
Ez az összefüggés a felnőtteket is érinti, hiszen sokan elgondolkozhattak azon, érdemes-e pluszenergiát és -időt beleölni a vásárlásba. Ráadásul a dohánytörvény a prevencióra, a leszokást erősítő tájékoztatásra is kötelezően nagyobb hangsúlyt fektet, sokkal több ilyen jellegű figyelemfelkeltő kampány indul. Azt azért fontos hozzátenni, hogy a felnőtt dohányosok találnak maguknak trafikot, ha akarnak, a lakosság 99 százaléka olyan településen él, ahol elérhetők ezek a termékek, az országos lefedettség vonatkozásában nincs probléma, viszont sokkal szabályozottabb környezetben tudjuk biztosítani a dohánytermékekhez való hozzáférést.
Nem időszerű új dohányboltok nyitása
Szükség lehet új trafikokra a közép-távoli jövőben?
Jelenleg 5848 dohánybolt működik Magyarországon, a 99 százalékos lefedettséget figyelembe véve azt gondolom, hogy nem időszerű új trafikok nyitása. Ez ugyan nem a hatóság, hanem a kormány döntése, de tudtommal nincs is szándék új koncessziós pályázat meghirdetésére.
Amikor az SZTFH átvette a dohányipar felügyeletét, milyen állapotok fogadták?
Egy alapvetően jól működő rendszer.
A tíz év alatt a Nemzeti Dohánybolt önálló márkává vált,
ma már a cégért látva tisztában van vele mindenki, hogy mire számíthat, ha benyit egy ilyen üzletbe. Ennek a rendszernek ez is az egyik nagy előnye: az ország bármelyik pontján ugyanazt a színvonalú szolgáltatást kapja meg a vásárló. Fontosnak tartom, hogy azt a minőséget tudjuk biztosítani a kistelepüléseken, mint a nagyvárosokban. Ami a dohányipari felügyelet kihívásait illeti, a veszély kívülről érkezik: nagyon gyorsan fejlődik a szektor, és megjelentek azok a termékek, a dohányzást imitáló eszközök, amelyeknek vajmi kevés közük van a hagyományos cigarettához, és amelyek még nagyobb veszélyt jelentenek a kiskorúak számára.
Tehát az Elf Barról beszélünk.
Jelenség szintjén igen. Ezek jellemzően külföldről váltak hozzáférhetővé olyan dohánytermékként, amelyeknek nem ismerjük az élettani, egészségre gyakorolt hatását, nem tudjuk bevizsgálni, mérni a nikotintartalmát. Ez jelenti a legnagyobb veszélyt, amivel szemben a hatóságnak fel kellett lépnie. Az elmúlt egy évben sikerült elérnünk, hogy a közterületekről és az iskolákból visszaszoruljon ez a jelenség.
Nincs olyan Nemzeti Dohánybolt, amit ne ellenőriznének
Visszatérve a dohányboltokhoz: mit tapasztalnak az ellenőrzések során?
A trafikoknál nagyon szigorú a szabályozás, és nincs pardon. Súlyosabb ügyek esetében a három csapás elvét alkalmazzuk: az első hiba után jelentős pénzbírság, a másodiknál pénzbírság és időszakos boltbezárás, a harmadiknál pedig felbontjuk a koncessziós szerződést, tehát elvész az egzisztenciát jelentő dohánykereskedelmi jogosultság.
Tavaly 5800 vizsgálatot folytattunk le, azaz lényegében nincs olyan trafik az országban, ahol ne ellenőriznénk a működést.
Elsősorban a kiskorúak kiszolgálására fókuszálunk, az elmúlt időszakban nem tártunk fel durva, kirívó szabálytalanságot.
Ez a szigorú szabályozás segíthet a feketepiac elleni küzdelemben?
A feketepiac sokkal inkább az árral van összefüggésben. Az Európai Bizottság arra kötelezi a tagállamokat, hogy növeljék a jövedéki mértékét, tehát drágítsák a dohánytermékeket. Ez értelemszerűen nálunk más következményekkel jár, mint például Belgiumban vagy Ausztriában, hiszen a schengeni határokkal érintett ország vagyunk. Ha Magyarországon jelentősen emelkedik az ár, többen lesznek érdekeltek abban, hogy illegálisan hozzanak be dohánytermékeket, ebből a szempontból különösen nehéz helyzetben vagyunk. Bár ez nem az SZTFH, hanem a felügyeleti kompetenciájába tartozó terület, annyi azonban elmondható, hogy a 2022. évben 25,2 millió szál cigarettát foglaltak le mintegy 2 milliárd forint értékben.
A falvakban a kisboltokat is pótolják a trafikok
Egy korábbi interjúban a trafiktörvény kedvező hatásaként említette azt is, hogy immár nem a külföldi multinacionális cégeké a haszon.
Tíz évvel ezelőtt főképp külföldi tulajdonú áruházláncokban lehetett hozzájutni a dohánytermékekhez, az értékesítésből származó bevétel pedig értelemszerűen külföldre vándorolt.
Helyes döntés volt, hogy a trafikrendszer létrehozásában egy patrióta gazdaságpolitikai megfontolás is szerepet játszott.
De meggyőződésem az is, hogy a 2013-ban felállított rendszernek köszönhetően tudjuk biztosítani a kistelepüléseken a dohány- és egyéb termékekhez való hozzáférést. A korábbi szabályozás mellett biztos vagyok benne, hogy messze nem lenne 99 százalékos az országos lefedettség, hiszen a nagy üzletláncoknak nem áll érdekükben kisebb falvakban boltot nyitni. Az is beszédes adat, hogy 2022-ben az adóbevételek – a 2010-es mérték közel duplájára – 693 milliárd forintra növekedtek.
Most a trafikok kisboltokként is működnek – nem visszás, hogy emiatt olyanok is rendszeren vásárolnak a dohányboltokban, akik egyébként nem is cigarettáznak?
A hatóság határozza meg, hogy milyen termékeket árusíthatnak a dohányboltokban, és valóban, ez egy komoly dilemma, lehet olyan olvasata is, hogy nem dohányzó embereket terelünk a trafikokba, kockáztatva azt, hogy kísértésbe esnek. De van egy másik, nagyon fontos oldala: ezek az egységek sok esetben a kisboltokat pótolják a falvakban. Korábban ugyan volt vita arról, miért kell jégkrémet árulni egy dohányboltban, de úgy gondolom, ez rendeződött, mára nem látok feszítő társadalmi konfliktust ebben a kérdésben. Folyamatosan vizsgáljuk, milyen termékeknek van helyük a trafikokban, és azt fontos hangsúlyozni, hogy kiskorú nem csupán dohánytermék, hanem más áru megvásárlásának céljából sem léphet az üzletbe.
