Tízéves a trafiktörvény: bizonyítottak a dohányboltok, de a magas rezsi őket is sújtja
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA parlament tíz éve, 2012 őszén fogadta el a trafiktörvényt, amelynek értelmében 2013 júliusa óta csak nemzeti dohányboltokban lehet cigarettát vásárolni. Az elmúlt évtizedet értékelve a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetségének elnöke a VG-nek elsősorban azt hangsúlyozta, hogy mára a helyi közösségek szerves részét képezik ezek az üzletek.
Nem mai találmány a trafikrendszer
A nemzeti dohányboltok több ezer üzletből álló hálózatára vonatkozó mai, lassan tíz éve érvényes – a kormány akkori érvelése szerint a fiatalkorúak dohánytermékekhez jutásának megakadályozása érdekében kialakított – működési szisztéma egyáltalán nem új keletű Magyarországon. A dohány-kiskereskedelem 1867-től 1945-ig szintén állami engedélyhez kötött tevékenység volt, a két világháború között például a hadiözvegyek és a hadiárvák jövedelemhez juttatásának eszköze volt a trafikkoncesszió – idézte fel Lengyel Antal.
A Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetségének elnöke megjegyezte,
az Európai Unió lakosságának mintegy 40 százaléka hasonló állami licencen alapuló rendszerben jut dohánytermékekhez,
s más hazai megoldások is nemzetközi példákon alapulnak: a központosított logisztikától a licencalapú kiskereskedelemig.
Korlátozott a trafikosok termékköre és profitja
A kiskereskedelem más ágazataival ellentétben a trafikosokat jogszabály köti abban, mit tarthatnak az üzletben, így a kínálatot nem bővíthetik szabad belátásuk szerint. A profitot illetően pedig ugyancsak korlátozottak a lehetőségeik. Ez abból fakad – magyarázta a szakmai szervezet elnöke –, hogy a dohányárucikkeknek rögzített az ára hazánkban, vagyis bármelyik nemzeti dohányboltban ugyanannyiért lehet megvásárolni őket. Az árbejelentést, azaz az eladási ár módosítását a felügyeleti hatóságnak kell megtenni, ezen keresztül pedig a gyártók döntik el, mennyit kelljen fizetni a termékért. Ugyanígy jogszabály határozza meg azt is, hogy mennyi lehet a kiskereskedelmi árrés, vagyis a trafikos nyeresége e termékeken. Tehát a dohányboltokban nem lehet az árak emelése útján nagyobb nyereségre szert tenni – hangsúlyozta.
Lengyel Antal ugyanakkor azt tartja a legfontosabbnak, hogy a dohányboltok mára a helyi közösségek szerves részét képezik, integrálódtak a települések szövetébe.
Trafikos kollégáink legtöbbször a település lakói, ismerik a törzsvevőket, a boltba betérőket, és a koronavírus-járvány idején, a legnagyobb lezárások közepette is helytálltak – sokszor egyetlen üzletként nyitva tartva a környéken
– mondta, megemlítve, hogy más országokban is akadt hasonlóra példa: Olaszországban a trafikok bevonásával osztotta ki a kormány a pandémia idején a lakosságnak a védőmaszkokat.
Mi változott az eltelt évtizedben?
Amióta létrejött a trafikrendszer, óriásit fordult a világ, a dohányüzletek több olyan változást éltek meg, amely alapjaiban alakította át a munkájukat – mondta Lengyel Antal, példaként említve, hogy európai uniós előírás nyomán bevezették azt a rendszert, amely „a gyártól a hamutartóig” nyomon követi a dohánytermékeket. Ez azt jelenti, hogy minden egyes csomag dohánytermék egyedi azonosítót kap a gyártás során, így pontosan nyomon követhető, hogy egy csomag cigarettát
- hol és mikor gyártottak,
- hogyan került be az országba,
- mikor került a nagykereskedőhöz, és
- pontosan mikor és melyik dohányboltba szállították ki eladás céljából.
Ezt az intézkedést követte az ízesített cigaretták kivezetése a piacról, s végül ez év elejétől a dohányboltok polcain kizárólag márkajelzést nem tartalmazó, egységes csomagolású termékek kaphatnak már helyet.
Európai tendenciákat is követve úgy látjuk, hogy a fogyasztói érdeklődés a hagyományos (füstös) dohánytermékek felől az új generációs termékekre terelődik át. Mivel ezek általában ugyanúgy nikotint tartalmaznak, fontosnak tartjuk, hogy ugyanabban az ellenőrzött értékesítési csatornában kapjanak helyet, mint a hagyományos cigaretták és más dohánytermékek
– tette hozzá.
Milyen a trafikosok jövőképe?
A hazai trafikszektor jelentősnek mondható, hiszen
körülbelül 18 ezren dolgoznak az ágazatban, a dohányboltokat pedig családi vállalkozások üzemeltetik, amelyek kivétel nélkül magyar tulajdonosok kezében vannak.
A trafikosok legnagyobb seregszemléjét, a Tabak Expót kedden rendező érdekképviseletük olyan működési környezet kialakulásáért lobbizik, amely hosszú távon is biztos megélhetést garantál ezeknek a családoknak. Az elnök fontosnak nevezte azt is, hogy képzett munkaerő álljon a pult mögött, ezért kialakítottak egy képzési programot.
A rezsiköltségek elszabadulása viszont a trafikosokat is sújtja, hiszen az energia drágulása jelentős többletkiadást ró rájuk, ami ha így marad, akkor a működésüket is veszélybe sodorja – figyelmeztetett Lengyel Antal, aki ezért támogatási programot javasol a kisvállalkozások fennmaradása és a munkahelyek megőrzése érdekében.
