A szakértők szerint azt kell árulni, amire a magyar embereknek szükségük van
Novemberben volt 19 éve, hogy a Lidl Magyarország megnyitotta első logisztikai központját és 12 üzletét. Tíz évvel később, 2014-ben még csak a kiskereskedelmi toplista hetedik helyén állt, és négyezer munkavállalót foglalkoztatott. Ma pedig már harmadik éve piacvezető a kiskereskedelmi láncok között, országszerte 200 áruházat és négy logisztikai központot üzemeltet, valamint közel 8500 dolgozót foglalkoztat. A 2022-es gazdasági évben ráadásul, a szektorban egyedüliként, forgalma átlépte az 1000 milliárd forintot.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
A 200 üzlettel elért 2022-es mérlegek alapján számolt 18,1 százalékos piaci részesedés jelenti a vezető pozíciót itthon a Lidl Magyarország számára, a második a SPAR 14,9 százalékkal, majd a Tesco és a Penny következik éles versenyben 10,9, illetve 10,7 százalékkal.
Egyes felmérések szerint az utóbbi két negyedévben a Penny már feljött a harmadik helyre, így az is előfordulhat, hogy a 2023-as mérlegek alapján összeállított sorrendben a Tesco már leszorul a dobogóról.
Érdekes, hogy a piacon és a közönség szemében is nagy versenytárs Aldi a 170 üzletével csupán 6 százalékot hasít ki magának a piacból. Sokakat talán az is meglep, hogy a három hasonló üzleti modellben dolgozó diszkontlánc összevetésében a Penny erősebb az Aldinál. A meglepetésnek lehet az is az oka, hogy Budapesten az Aldi felülreprezentált, vidéken pedig a Penny erősebb, de ha az üzletszámokat nézzük, akkor sem kicsi a különbség: honlapjaik szerint ugyanis az Aldinak több mint 160, míg a Pennynek 231 áruháza van.
A hatékonysági mutatókat jól jellemzi, hogy a Lidl a 200 áruházával 250 ezer négyzetméteren szolgálja ki vásárlóit, míg például a harmadik Tesco több mint kétszer ekkora, mintegy 570 ezer négyzetméteres területtel rendelkezik. Így nem meglepetés, hogy
az egy négyzetméterre jutó éves árbevételeket összevetve magasan első a Lidl, és az első három helyet a diszkontláncok érték el.
- A Lidl 4 millió,
- a Penny 2,99 millió,
- az Aldi pedig 2,66 millió forintot tud felmutatni a 2022-es mérlegekből számolt, egy négyzetméterre jutó árbevételből.
- A SPAR eközben 1,98,
- az Auchan 1,43,
- míg a Tesco 1,26 millió forinttal szerepel ezen a listán.
A szakmabeliek egyébként úgy tartják, hogy az alapterület egy adottság, és inkább az árbevételre fókuszálnak. Annak növelése pedig ebben a nagy kiskereskedelmi versenyben elsősorban attól függ, hogy ki milyen ötletekkel, új gondolatokkal rukkol ki. Fontos tehát eltalálni a vásárlói igényeket, és az utóbbi évek forgalmi adatai alapján úgy tűnik, ez a Lidlnek sikerül. Tény, hogy
a magyar vásárlóknak nem feltétlenül az a termék jön be, amelyik Nyugat-Európában sikeres
– erre éppen a Lidl egy fahéjas-almás péksüteményének tíz évvel ezelőtti bevezetése a jó példa. A nagyon jó minőségű alapanyagokból készült, tőlünk nyugatra az egyik legnépszerűbb termék ugyanis Magyarországon egyáltalán nem ment, majd amikor lecserélték egy Fornetti-gyártótól származó almás-fahéjasra, felpörgött a forgalma. Ez is mutatja, hogy
azt kell árulni, amire az embereknek szükségük van, illetve amihez hozzászoktak, ha ugyanis kicsit más az ízvilág, akkor hiába magasabb a minőség, az a magyar piacon nem vagy nem feltétlenül működik
– szól a szakértői magyarázat.
A jövő évet alapvetően befolyásolja majd a kiskereskedelmi láncoknál, hogy hogyan alakulnak Magyarországon a reálbérek: ha növekednek, az nyilván jót tesz a fogyasztásnak is. A legnagyobb kiskereskedelmi láncok terhei mindenesetre gyarapodnak 2024-ben: az extraprofitadó esetében a 100 milliárd forintos adóalap fölött az adó mértéke a jelenlegi 4,1-ről 4,5 százalékra emelkedik.
A Black Friday sem mozgatta meg a magyarokat, akik ismét a pénztárcájukkal szavaztakHiába a különböző akciók, leárazások, honfitársaink továbbra is kerülik a boltokat. |
