Ha gyengén vásárolnak a magyarok, nézzünk rá Európára – szenvedésbe manőverezett a kiskereskedelem

Az Európai Unióban februárban 0,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos hónapjához képest. Havi szinten 0,4 százalékos zsugorodás mért az EU statisztikai hivatala. Az euróövezetből még kedvezőtlenebb adatok érkeztek: éves összevetésben 0,7 százalékos, havi szintem pedig félszázalékos visszaesést regisztrált az Eurostat.

Az unióban a kiskereskedelmi forgalom volumene éves összevetésben 0,9 százalékkal csökkent az élelmiszerek, italok, dohányáruk esetében, a nem élelmiszer jellegű termékeknél – amiben az üzemanyagot nem veszik figyelembe – viszont 0,6 százalékkal nőtt. Az üzemanyagok esetében azonban másfél százalékos zuhanásról számolt be az uniós hivatal.

A legnagyobb mértékű éves csökkenést Belgiumban (6,8 százalék), Szlovéniában (5,6 százalék) és Finnországban (3,7 százalék) regisztrálták. A legnagyobb növekedést Horvátországban (9,2 százalék), Romániában (8,7 százalék) és Luxemburgban (6,9 százalék) mérték. Magyarország az 1,1 százalékos bővüléssel a régió középmezőnyében helyezkedik el.

A térségben Ausztriában (1,7 százalék) és Szlovéniában (5,6 százalék) esett vissza a kiskereskedelmi forgalom, Horvátországban (9,2 százalék) és Romániában (8,7 százalék) ellenben nőtt. Lengyelországban Magyarországhoz hasonlóan 1,1 százalékos emelkedést mértek, a cseh adatok pedig nem ismertek. Európa legnagyobb gazdaságában Németországban 2,8 százalékos zsugorodást regisztráltak.

Németország nincs jó állapotban: tavaly a tartós pénzromlás, a magas energiaárak és a gyenge külföldi kereslet miatt recesszióba süllyedt az év egészében a gazdaság, legfontosabb külkereskedelmi partnerünk idén az előrejelzések szerint tovább gyengélkedhet. Az unió másik fontos tagállamában, Franciaországban 1 százalékos bővülést mértek.